Ha felszereltük magunkat az elkövetkezendő évekre elég csomagolópapírral, és összegyűjtöttük a rokonságtól kapott tasakokat, melyekben mellékesen ajándékok bújtak meg, akkor vigyázzunk rájuk nagyon, hogy újra bekerüljenek a körforgásba, és soha többé ne kelljen vásárolnunk, hiszen így környezetünket is óvjuk. (Egyébként én ha hagyományos csomagolópapírban kapom az ajándékot, akkor képes vagyok utána kivasalni, hogy újra tudjam hasznosítani)
Én már az elmúlt alkalommal megmutattam, hogy miként jártam el az irányukba (megtekinthető itt)
És íme még egy pár ötlet, hogy hogyan tudjuk a csomagolópapírok épségét megőrizni.

Tárolásukra vannak spéci szerkezetek, melyek boltokban megvásárolhatók, – gondolom – nem csekély áron:

forrás

Aztán vannak leleményes hölgyek, akik saját maguk és kreativitásuk által megoldják a tárolásukat:

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

Természetesen nem maradhatnak ki olyan tárolók, melyeknek korábban nem ezt a funkciót szánták:

forrás

Egykori CD-tartó…

forrás

Egykor kalaptartó…

forrás

Kihúzható fogas függőleges változatban rögzítve, no és alatta hajdanán esernyők tartására szolgáló kosár.

 

forrás

Felfordított bárszék görgőkkel és zsebekkel ellátva. A “forrás”-ra kattintva az elkészítése is pontról pontra nyomon követhető.

forrás

Még a piknik kosár is új szerepet kapott. 

   

forrás

Ez és az alább következő indulhatna Ikea hack kategóriában is. Bygel sín, melyhez csipeszekkel rögzítették a tekercseket. 

forrás

 Itt pedig az általam is bemutatott Rationell Variera műanyag zsák adagoló.

És végül következzék két példa a legolcsóbb tárolási megoldásra, melyhez pusztán egy sarokra vagy mélyedésre, csavarokra és gumira van szükségünk:

forrás

forrás

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Rendszerezés: törölközők tárolása II. Rendszerezés: zoknik, alsóneműk tárolása Sapka, sál és kesztyű tárolása Rendszerezés: fedők tárolása kémtörténetbe ágyazva Könyvek tárolása a gyerekszobában

Mielőtt rátérnék a címre, kanyarodjunk el egy picinykét arra a témára, hogy miként is készülődünk össze nyaralás előtt:
1. Összekészítem a ruhákat és egyéb, a nyaralás örömét és zavartalan leforgását segítő tárgyakat.
2. Előveszem a bőröndöket.
3. Kiveszem belőlük a csomagolópapírokat.
No és itt álljunk meg egy szóra! – szólhatnánk Grétsy Lászlónak, de ebben az esetben nem egy nyelvtani kérdést szegeznénk neki, hanem egy fogalomzavart kéne tisztáznia. Azaz hogy kerülnek a bőröndbe a csomagolópapírok? A válaszok pedig a következők lehetnének:
1. Fogalmam sincs (+ vállrándítás)
2. Olyan sok csomagolópapírt vásárolt az illető, hogy csak egy bőröndben tudta elhozni a boltból.
3. Nem volt máshol hely, kizárólag csak ebben a hatalmas kofferben.
A helyes válasz hölgyeim és uraim a hármas számú pontban leledzik! Praktikus, nem?! Itt most nincs választási lehetőség, mert egyértelműen NEM! Főként mikor többségében indulás előtt jut eszembe, hogy az ajándékot be is kéne tenni egy meglepetést leplező tasakba.

Úgyhogy következzék, hogyan is oldottam meg ezt a problémát (rögtön az elején megjegyezném, hogy az alább ismertetett tárolási módok többsége nem az én agyszüleményem, de már annyi feldolgozásban keringenek a neten, hogy az első forrást nem sikerült kiderítenem):

Íme a bőrönd csomagolópapírokkal megpakolva. Jelzem, ez tényleg egy hatalmas koffer!

Egy BYGEL drótkosár, egy kamraajtó (már egy műanyag fóliaadagolóval felszerelve), és egy RATIONELL VARIERA műanyag zsák adagoló

A fent ismertetett tárgyakat, valamint egy ősi, még az elmúlt évezredből nálunk maradt drótkosarat csavarral rögzítettem az ajtónk belső oldalára. A nagyobb tasakok ledőlésének megelőzésére egy gumit feszítettem ki eléjük.

Aztán azt vettem észre, hogy az a régi műanyag fóliatartó olyan kis szerencsétlen látványt nyújt a sok színes papír között, ezért valamivel fel kéne dobni.

Így esett a választásom a virágos csomagolópapírra, amivel anno a  fürdőszobaszekrény ajtaját  is bevontam.

Kivágtam a kis virágokat, majd ragasztóval rögzítettem.

A tartóssága miatt nem árt dekupázs ragasztóval még egy réteget felvinni a virágos rétre 🙂

Hát most nem jobb az összhatás?

Ui.: A tekercses csomagolópapírokat dekoráció céljából vásároltam. Egyébként tasakokba szoktunk csomagolni, melyek többsége előbb-utóbb visszajut eredeti tulajdonosához. Ez sokkal környezetkímélőbb megoldás.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Dr. Bubó esete, avagy orvosi táskából rendszerező Transzformáló készülék, avagy kádtartóból rendszerező Csomagolópapírok tárolása Terülj, terülj szőnyegem! Mit tegyünk, ha nincs előszobánk?

Az előszobai járólapok esete

Már a gyerkőcök születése előtt sem mozogtam otthonosan a káromkodás világában. A legcsúnyább szó, ami elhagyta a számat a basszuskulcs, és a zárat nyitó eszköz elhagyásából adódó első rész (a b… meg-ig viszont soha nem jutottam). Nagyobbik Picinykém születésétől kezdve pedig csak a következő szitkokra szorítkozom: “A hét meg a nyolcát!”; “A fűzfán fütyülő rézangyalát!” és az “A manóba!”
Úgyhogy senki ne várja tőlem, hogy most, miután évente járólapok szakadnak fel az aljzattól és törnek el, kocsisokat megszégyenítő átkozódásba fogok kezdeni. Viszont írtam egy “képzeletbeli” levelet a burkolónknak, aki 4 éve lerakta a köveket: Te, háztartási hulladékot eszembe juttató burkoló, aki anno olyan silány munkát végeztél, a manóba, hogy nem vagy képes felvenni azt a romlott állapotban leledző telefonodat, hogy aztán irgum- burgum idegyere, hogy kijavítsd azt a prostituált hibát, amit korábban vétettél!
Na, ezt most jól kiírtam magamból, és holnap anyukám segítségével nekiesek a járólapoknak, hogy helyrehozzam a hibát. Kérek minden kedves olvasót, hogy szorítson, mert eddig még nem csináltam ilyen munkát. A szakirodalmat már elolvastam róla :)).
(Természetesen általánosságban nem a burkolókkal van bajom, mert vannak olyan mázlisták mint Kiscsetresz, akinek önszorgalomból még plusz munkát is végzett a csempék felrakásánál. Csak mi vagyunk ilyen pechesek, hogy pont ezt a kontárt fogtuk ki.)

A kulcstartók esete

Ez csak egy gondolatmenet, amely kiindulása az, hogy az előszobánkban feljöttek és eltörtek a járólapok. Ebben a helyiségben pedig az esetek többségében kulcstartók is meg szoktak jelenni. Szóval amíg mi burkolunk, addig ti nézegessetek különböző kulcstartós megoldásokat 🙂
Naná, hogy a többsége két kis kezünkkel előteremthető, ráadásul sok köztük az újrahasznosított. Pár kivételével a képek alatti forrás feliratra kattintva az elkészítésük is elolvasható. Nekem nagy kedvencem a legós változat, amelynek megálmodója egy magyar hölgy!

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

A cukor, a só, a liszt és a címkék esete A zoknik rejtélyes esete A fahulladék és a rajzszögek esete Dr. Bubó esete, avagy orvosi táskából rendszerező Előszobai rendszerezés I.

A Vuk az egyik kedvenc rajzfilmem, még akkor is, ha állapotos időszakaimban szigorúan zsebkendő használatával tudtam az első negyed órát túlvészelni. Imádom benne mind a  szívszorító, mind a  vidám, jobbnál jobb poénoktól hemzsegő részeket. No és ha már itt tartunk, felfedeztem némi hasonlóságot is Vuk és nagyobbik Picinykém között.
Íme az eredeti verzió:

Majd a Picinykémre átírt verzió:

“Lefelé hajlott a Nap. Búcsúzóul még betekintett az erdőbe, ahol hosszúra nyúltak az árnyak, és a gerlék halk kurrogása végigzsongott a halványuló tájon. A virágzó fák illata szinte észrevétlenül töltötte meg az erdőt, akár maga a tavasz, amely ezer pici, lüktető, meleg életet teremtett, szerte a fák zöldülő gallyain, mocsarakban, barlangokban, öreg, vastag ágak, gyökerek korhadt üregeiben” A Kölykök lefekvéshez készülődtek, de mielőtt álomra hunyták volna szemüket, apámkájuk a következő kérdéssel állt elő:
– Holnap milyen kifestőt hozzak: autósat vagy állatosat?
– Autósat, állatosat, és ajtósat! – felelte Nagyobbik röpke gondolkodási idő után.

Szerencsére két példányban nyomtatott, így meg  tudom mutatni az eredeti verziót. A gyűrődések kisebbik Picinykémnek tulajdoníthatók.

Miután nagyobbik Picinykém kézhez kapta, és némi reklamációs színezettel a hangjában megérdeklődte, hogy a kiscsibe, a pad és az árnyékok a háttérben miért kerültek az ő ajtaja közelébe, nekiesett a festésnek. A végeredményről inkább nem mutatnék képet, mert ezen a téren még erősen fejlődnie kell. Annyit azért elárulnék, hogy a fekete szín dominált a művén.

Vajon honnan vehette az ötletet? 😉

1. A kamra környékéről?

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Pax története, avagy rendszerezés a vászonneműknél Konyhatuning: a kamraajtó és a képkeretek Konyhatuning: a kenyértartó úr ruhája Késeim fellázadtak Ágyvégből fejvég

Igen, tudom, tegnap már volt róla szó, de egyszerűen nem tudok betelni vele. Véleményem szerint bármit fel lehet vele dobni. Sőt én fel is dobtam, úgyhogy még mindig nincs vége ennek a táblafestékes őrületnek, mert a héten azokból is mutatok egy párat (pont egy párat :D)
De addig is lássuk az alább következőket:

Amennyiben terítékünket szintén krétával rajzoljuk meg, javaslom, hogy az evőeszközök és a tányérok valódiak legyenek. Természetesen akinek a varázsceruza a birtokában van, nem kell ügyelnie ezekre a részletekre.

Stílusos rendszerezőt készíthetünk egy régi ajtó és táblafesték segítségével.
Van egy gyanúm, hogy egy réteg mágnesfesték is meghúzódik a mázolmány alatt.

Amennyiben a televíziókészülék látványa nem nyújt kellő örömet nekünk, fessük mögötte feketére a falat, hogy kevésbé legyen feltűnő. Ha a műsorral sem vagyunk elégedettek, bámulhatjuk a saját kezünkkel “rakott” kandallótüzet.

És ha már a tűzrakásnál tartunk itt van hozzá a gyufa, mely életre kelti.

Valakinek kölcsönadtam az ARGUS CZ típusú fényképezőgépem.
A manóba! Azt is fel kellett volna írnom, hogy kinek.

Ez itt a ráadás! Most, hogy lassan közeledik a tök-szezon, nem kell a díszítés miatt aggódnunk. Elő a festéket és a krétát, és a probléma már meg is oldódott.

Köszönettel tartozom Anna Roth elhivatottságáért, aki a képeket egy csokorba gyűjtötte az alábbi oldalon:

http://www.ehow.com/boards/chalkboard-chic-40610/

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Táblafesték a gyerekszobában Táblafesték, ó te csodás! Gyerekszobai dekorációk az újrahasznosítás jegyében Trófeák a gyerkőcök szobájában Az előszobai járólapok és a kulcstartók esete

A tábláról nekem hosszú évekig a gimnáziumi fizikatanárom és egyben osztályfőnököm jutott eszembe, akinek kedvenc idézete a következő volt:  “Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” Én pedig ezt a bölcs mondást rögtön magaménak is éreztem, mihelyst megláttam oktatóm világosbarna köpenyét. Már pusztán a nevem kiejtésével 1 kg fogyást ért el nálam, a tábla közelsége pedig még plusz 2 kg mínuszt eredményezett. Negyedik év végére én voltam a legkarcsúbb lány az osztályban, de a fizikáról nekem azóta is csak Dante jut eszembe 🙂
A tábláról pedig egy csomó más. Lássunk is egy párat:

http://www.ehow.com/boards/chalkboard-chic-40610/

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Táblafesték, te még mindig csodás! Táblafesték a gyerekszobában Rendszerezés a konyhai fiókokban I. Hoztam is ajándékot meg nem is, avagy a vendégpapucsok esete Mi van a mosogató alatt?

F. Sz. a legutóbbi alkalommal széles mosollyal az arcán lépett be a rendelőmbe. Már nyoma sem volt annak depressziós, rossz alvó páciensnek, akit hónapokkal ezelőtt megismertem.
– Doktornő kedves, szerelembe estem! – kiáltotta, és már gyengéden húzta is be maga után az érzésért felelős személyt. A nagy, széles vállú, kissé robosztus testalkatú F.Sz. mellett furcsa látványt nyújtott az aprócska, törékeny kinézetű “hölgy”. Mintha egy régi lovagregény szereplői elevenedtek volna meg előttem: a dali vitéz és a megmentésre váró királylány. Nem az az erőszakosan feltűnő szépség volt, hanem olyan franciásan, decensen elegáns. Porcelánszerű “bőre” szinte egybeolvadt fehér, lágy hullámokban végződő ruhájával.
Aztán beszélgetésünk során kiderült, hogy nem is akárkit tisztelhetek személyében, ugyanis egy Zsolnay leszármazottról van szó. Persze ezt sem hivalkodóan tárta fel előttem, csak pécsi származása révén kanyarodott el erre a társalgásunk. Neve ellenére ő azonban nem az étkezőiparban helyezkedett el (bár ott is dolgozott jó pár évet), hanem a kozmetikai ipar felé vette az irányt. Végül is ennek kapcsán találkozott össze F.Sz-szel. És ahogy ő mondta: szerelem volt első látásra.
De most már nem húzom tovább a szót, lássuk is ezt a tüneményt:

Most pedig, hogy miként is jött a világra:

Volt egy, anyai ági nagypapámtól örökölt törött fa gyertyatartó, és kettő, apai ági nagymamámtól (anyukám által megmentett) kapott régi zsolnay tál.

Miután Ő kettészelte a gyertyatartót, és smirglivel nekiestem, hogy a ferdeségét próbálja enyhíteni.

Utána bejelöltem a tányéron, hogy hová kell ragasztani a gyertyatartót. Ragasztópisztollyal dolgoztam. Először a felső tányért rögzítettem, majd az alsót.

És íme, a kész alkotás. Tudom, hogy az alsó tálnak nagyobbnak kéne lenni, de hozott termékből dolgoztam, és ott csak ugyanakkorák voltak.

Csináld magad szervírozótál fürdőszobai rendszerezőként.

F.Sz. és szerelme egy képen 🙂

Ui.: F.Sz. búcsúzáskor halkan odasúgta: “Hamarosan esküvő lesz doktornő, várjuk szeretettel Önt is!”

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

F.Sz. lelki gyógyulásáért! (II. rész) F. Sz. lelki gyógyulásáért (III. rész első fele) F. Sz. lelki gyógyulásáért! (III. rész második fele) F.Sz. lelki gyógyulásáért! (I. rész) Csináld magad szervírozótálak