Kucorgó ÖKORGANIZÁCIÓ

Evőeszköztartók újratöltve

Ki az, aki ne ismerné Szutyejev: Kispipi és kisréce című meséjét? Anno gyerekkoromban nekem is nagy kedvencem volt. Aztán közel két éve a gólya (vagy tyúkanyó?) a mi küszöbünkre helyezett egy csomagot, benne az előbbi szereplővel.

kép forrása

Persze pár elhanyagolható különbség felfedezhető a meseszereplő és kisebbik Picinykém között:
1. Testét nem toll borítja.
2. Mellső végtagjai nem szárnyak (bár néha úgy tud velük kalimpálni).
3. Tüdeje légzőfelülete nem csöves szerkezetű.
4. Szájnyílását nem csőrkávák veszik körül.
5. Vannak fogai (már 17 darabnál tart)
6. Nem tojással fog szaporodni, ha úgy 25-35 év múlva arra kerülne a sor. 
Viszont a leglényegesebb tulajdonságukban egy csepp eltérés sem észlelhető: kedvenc szavajárásuk, melyet ugyanolyan lelkesen tudnak mondani: “Én is!”
Ez pedig vonatkozik a mosogatógépből az edények és egyebek kipakolására is. Én pedig ilyenkor gondosan rábízom a kanalakat, és szigorúan a teljesen életlen, bababarát kenőkéseket. És itt akadt egy kis probléma: Kisebbik Picinykém olyan vehemenciával zuttyantotta a helyükre az utóbbi áldozatokat, hogy azok tartói nem bírták a kiképzést.

Itt a korábban készített evőeszköztartónk.
Elkészítése itt olvasható.
Egy idő után ilyen lyukak keletkeztek
a késtartó alján.
Miután azt a világért sem szeretném, hogy csemetém ezt a jó tulajdonságát idő előtt kinője, ezért az üvegekkel kellett valamit kezdenem.  
MAGASIN Evőeszköz tartó IKEA
Ezért hát vettünk 2db MAGASIN evőeszköztartót,
melyeket csavarral rögzítettem a konyhafiókba.

Íme a “picinykémbiztos” evőeszköztartónk használat közben:
Ui.: Kedves LauraAmennyiben szeretnél még befőttesüvegből lámpát készíteni, én szívesen postázom számodra az előbbiekben bemutatott változatot. Így a vezetéknek már nem kell lyukat fúrni :)). 

Pax története, avagy rendszerezés a vászonneműknél

Az alább szereplő részlet egy interjúból lett kiollózva. Az alanya pedig nem más, mint a híres-nevezetes Pax.

– Éveken keresztül abba a kék-sárga csíkos szórakozóhelyre jártam. Nem titkolom, ismerkedés céljából. Volt is ott egy pár formás ajtó, akikkel szemeztem és néha még táncolni is felkértem némelyiküket. De tudtam, hogy egyikük sem az igazi a számomra.
– Milyennek képzelte el az igazit?
– Hát mint Ő (mosolyog a párjára). Legyen konzervatív és dögös egyben! 🙂 Tudja, ahonnan én származom, ott minden számításba jöhető egyed egy idő után túl sablonossá, egy tucat kategóriába sorolhatóvá vált. Néha még össze is kevertem őket (nevet). De Ő egyedi, megismételhetetlen. Egyből tudtam, hogy vele élem le az egész életem!

Megszólaltattuk a főbérlőt (Kucorgó anyámkája) is, akinél a pár szobát bérel.
– Hogy is történt pontosan az eset?
– Évekkel ezelőtt vettünk egy PAX gardróbvázat az Ikeában. Azt tudtam, hogy valami egyedi ajtót szeretnék hozzá. Ekkor jött az ötlet, hogy azzal a csempével borítsuk be, ami régebben a szüleim fürdőszobájában volt.  Apukám anno (mielőtt lakásfelújításba kezdtek volna) egyenként szedte le nekem a falról, ezért különösen értékesek számomra. Az ajtó alapját asztalossal készíttettük el (előtte pontosan megterveztem, hogy mekkora “ablakokat” és milyen mélységben kell hagyni). Aztán jöhetett a csempézés (korábban mindegyiknek megtisztítottam a hátulját az esetlegesen rajta maradt csemperagasztótól). Ebben anyukám volt segítségemre. Pontosítok, inkább én voltam az ő segítségére, mert a munka oroszlánrészét ő végezte el. (Akkor én már a 8. hónapban jártam nagyobbik Picinykémmel, és hasam hőlégballon nagyságú formája valahogy nem passzolt a burkoláshoz.). Végül ez lett az eredménye:

 

És akkor most kukkantsunk bele! Egyenlőre csak a kétajtós részlegre:

Mondhatnánk, hogy minő borzalom, de ennél az egyajtós rész ezerszer rosszabb.
A fiókos részek rendszerzése – nadrágszár segítségével – már korábban megtörtént, és örömmel jelentem, hogy azóta is tartja a formáját (itt olvasható).

Most pedig következzék az attrakció, azaz a “milyen lett az átalakítás után” kedves alanyunk:
Tekintsük meg részleteiben is:
Ez itt a felső két polc.
A címkéket színes papírból vágtam ki, és kétoldalú ragasztóval rögzítettem.
Mindegyikre felírtam, hogy mögötte milyen vászonnemű foglal helyet
(pl.: szimpla lepedő, dupla lepedő, szettek, stb)
Felhasznált anyagok a rendszerezéshez:
Színes papírok, kétoldalú ragasztó, VHS videókazetta, ragasztóstift.
És akkor felmerül a kérdés az emberben, hogy kerül ide a kazetta? Hát ezért:
A rakoncátlan törölközőket hivatott kordában tartani.
A törölközők eddig az alsó fiókban foglaltak helyet, de a többségük kikerült a szekrényen kívülre
(hamarosan megmutatom az új helyüket).
Szóval ez itt a maradék.
A kazetták élét szintén mintás papírral vontam be, majd kétoldalú ragasztóval
a polchoz erősítettem. Ügyelni kell, hogy a kazettának a vignettás fele kerüljön a polc felőli oldalra,
mert a másik fele nem a stabilitásáról híres.
(kazettákat már újrahasznosítottam korábban is, melyről itt lehet olvasni)
Végül következzenek az alsó polcok. Ebben az esetben célszerű a címkéket felülre és nem az élre ragasztani. A fiókokra masni segítésével rögzítettem a papírokat (a képen W mint wellness). Csak és kizárólag azért, hogy ők se maradjanak ki a jóból. 🙂
Mondhatnám, hogy a PAX-os történetnek itt a vége, fuss el véle, de még adós vagyok a szimpla ajtós részleggel. Szóval folytatás következik hamarosan!

Vétkeztem, avagy egy Monet festmény újragondolása

Tisztelt bíróság és esküdtszék (ha esetleg az Amerikai Egyesült Államokban is előállítanának)! Vétkemet vállalom, bűnösségemet beismerem: festményt rongáltam. De talán enyhítő körülménynek számít, hogy megszédítettek, elcsábítottak, mézesmadzagokat húzkodtak az orrom előtt, belerángattak. Sőt, ha egészen őszinte akarok lenni, akkor mondhatnám azt is, hogy főként a kék orvosi táska tehet mindenről. Mert elkészülte után bekerült a helyére, és aztán sehogy sem akaródzott összeilleni a mögötte függő Monet festménnyel (pedig az impresszionista képekről sem lehet általánosságban azt mondani, hogy komorak lennének, de egy hupikékre festett doktori “szütyővel” összevetve mindenképp). Én viszont ragaszkodtam mindkettőhöz.
Aztán kaptam egy sugallatot Mae Chevrette-től:

Limited Edition - 14 x 11 papír nyomtatás - The Only Thing - inspiráló utazás grafikát, szóval art tipográfia poszter kék, lila
forrás

Hogy ez a bíróság szerint nem számít festményrongálásnak? Hogy itt maga a festő pingálta fel a feliratot is?
Elfogadom a bíróúr álláspontját, de van még két olyan kép a tarsolyomban, amelyekről biztosan állíthatom, hogy nem a piktor keze volt a betűvetéses dologban:

forrás
6a00d8358081ff69e2014e8a76023c970d-800wi
forrás

Hogy ezekben az esetekben értéktelen festményeket vettek kezelésbe, és inkább használtak nekik mint ártottak? Azért csendben megjegyezném, hogy a második képet szinte a felismerhetetlenségig transzformálták. Mondhatnám, hogy ki sem lehet belőle olvasni, hogy ki festette az eredetit :))

Nyilvánvalóan mentségemre már csak egy indokot tudok felhozni: a kázus egy Monet reprinttel történt, melyet cirka 1000 Ft-ért vásároltam anno:

Miután véremet áldoztam (apró kis háromszögekkel volt rögzítve, melyek közül egy páran mély nyomot hagytak az ujjaimon) a kép eltávolításáért a keretből, egy papírra örvény formát rajzoltam, melyet indigópapír segítségével átmásoltam a “festményre”.

Utána következett a citátum (Diego Valeri: Városom, Velenve) felírása fehér tollal. Helyszűke miatt csak egy mondatot idéznék belőle: “A Canal Grande… félig fényben, félig árnyékban, világoszöldben és türkizkékben, magakelletően tekeregve olyan, mint egy szép tarka kígyó.”

Majd kinyomtattam a megfelelő nagyságú (300-as betűméret) Canal Grande feliratot, melyet indigópapír segítségével átmásoltam a képre.

Ha erősen nézitek az alsó képet, akkor láthatjátok az indigóval
átmásolt feliratot.

Végül átfestettem azokkal a színekkel, mellyel korábban az orvosi táskát. A kontúrokat enyhítendő, az ellenkező színű  festékkel még áthúztam (ez csak a kész képen látszik, mert kimaradt annak fotózása)

Utolsó lépésként pedig felakasztottam az orvosi táska fölé.

Zárásként pedig arra kérném a bíróságot, hogy a fenti tények fényében döntsön további sorsomról. Köszönöm!

U.i.1.: Ugye azért érzitek, hogy nem a véletlen sodorta egymás közelébe a Canal Grandet, az örvényes leírást és azt a bizonyos helyiséget? 😉
U.i.2.: A mézesmadzag húzkodás ebben a kontextusban nem volt valós, ugyanis nem üres ígéretről volt szó. Ha a festmény a maga nemében jobb nem is lett, de a kompozícióba annál inkább beleillik :))

A lebegő polc esete

Lebegj! – mondám, és miután Ő 4 darab csavart fúrt a falba, lebegett is.

Igaz, egy szösszenetnyit sántít a dolog. Sőt ha egészen hivatalos formába csomagolnám a tényeket, akkor a következőképp hangzana:
Lebegő polc tanúsítványának kérelmét elutasítottuk! Fellebbezési kérelemmel forduljon X.Y-hoz.
Indokként pedig az alábbiak lennének felsorolva:
1. Amennyiben egy szemfüles látogató alulról tekintene fel rá, akkor rögtön kiderülne a turpisság.
2. Három fal is körbeöleli. (Ők, azaz az ítélőbizottság tagjai is tudnak órák hosszat fél lábon állni, ha a fának dőlnek.)

Végül a fellebbezésnél X.Y. megsajnált (mázlim volt, egy vajszívű elbírálóhoz került). Elfogadta az indokomat, amit az 1. pont ellen hoztam fel:
Miután egy fajansz szaniter felett ál-lebeg, ezért a lebukás veszélye csak igen kis százalékban fenyegeti (ők az 1m alatti egyedek).
Őszintén szólva a 2. pont ellen nem tudtam mit felhozni. Tény, hogy a falak segítsége nélkül nem jött volna össze a mutatvány.
Szóval kicsit biceg ez a konzol nélkül csücsülök a falon dolog, de akkor is ott van!

És akkor most lássuk is az attrakció előkészületeit:

Szükséges hozzá: egy megfelelő hosszúságú polc, fűrész, csiszolópapír,
takaróléc, erős faragasztó. Igény szerint festék.
Miután a polcot megfelelő nagyságúra lefűrészeltük, a lehulló darabokból
kb. 2db 1-1,5cm-es részt levágunk, és csavarral rögzítjük a falra.

Ha ezzel megvolnánk, akkor ilyen látvány tárul elénk.
Közben a polcot és a polc szélességének megfelelő nagyságúra levágott
takarólécet lefestjük a kívánt árnyalatúra.
Nálunk a fehér volt a befutó.
Utána a polcot felhelyezzük a “konzolokra”.
Majd erős faragasztóval ráerősítjük az elejére a takarólécet.
Kb. 10 percig nekifeszültem (azalatt megköt a ragasztó), majd biztos ami biztos
festőszalaggal még hozzáragasztottam a teljes száradásig (24 óra)

Végül ráhelyeztem azt, ami miatt ez az egész meg lett építve.
Az orvosi táska elkészítése itt olvasható.

Hát nem gyönyörűen lebeg a drága? 🙂

Dr. Bubó esete, avagy orvosi táskából rendszerező

Látta valaki a főcímdal alatt Dr. Bubó táskáját? NEEEM? Azért mert…. Kérem, hajoljon mindenki közelebb, megsúgom: megszereztem! Sőt, azt még halkabban mondanám: átfestettem! Psszt, még rá is pingáltam! Ja, és teljesen más funkciót kapott.

Most pedig lássuk a tényeket:

Itt van az a bizonyos táska, melyet több kiló por borított be,
ezért alaposan lesikáltam, mielőtt ecsetet ragadtam volna.

Kikevertem a színt, melyhez alapként egy vizes bázisú környezetbarát
 dekorfestéket (elvileg csak fára, de nekem a műbőrön is működött)
használtam. Adtam még hozzá többségében sötétkék, és kisebb
mennyiségben zöld akrilfestéket.
Végeredményként ezt a retro kéket kaptam. A festés kicsit hosszadalmas volt amiatt,
hogy várnom kellett a száradással, hogy továbbléphessek a táska másik oldalára.
 De itt még nincs vége!
Ugyanis kitaláltam, ha már egy orvosi táskáról van szó, akkor legyen
rajta egy kereszt is. Na azért nem az a nagy vörös, hanem egy szolídabb.
Ehhez ugyanazokból az összetevőkből kevertem ki színt, csak
ebben az esetben a zöld volt többségben.
Maszkolóval kijelöltem a kereszt függőleges vonalát.
A zár részt betömködtem, hogy a festék ne folyjon bele.

Először a nyelv alatti részt festettem le, aztán a nyelv fölötti következett.
Itt is maszkolóval letakartam a festeni nem kívánt részeket.

Aztán következett a vízszintes rész.
A festék megfolyhat a festőszalag ellenére is.
Akkor utólag ecsettel lehet javítani.
 Végül a fülnél lévő fém részt megtisztítottam a festéktől, és
tádám, íme a végeredmény.

No és mi célt szolgál eme remek darab? Tekintsünk csak bele!

Khümm, jól látják kedves hölgyeim, ezek azoknak a bizonyos nehéz napoknak
a kellékei.
Tökéletesen elférnek az új táskámban, amíg színházba nem megyek 🙂
Ui 1.: Eláruljak egy titkot? Ez nem is Dr. Bubó táskája volt, de tényleg szereztem egyet egy aukciós portálon fillérekért, aztán lefestettem, rápingáltam és teljesen más funkciót kapott. :))
Ui 2.: Hamarosan eredeti helyét is bemutatom a kis kékségnek!

Képeket a falra! /Trükkök/

Képzelt riport a képfelrakás mestereivel

Felhívnám a figyelmet, hogy az alább szereplő nyilatkozók csak pihent agyam szülöttei. A képek pedig pusztán illusztrációk.


forrás 
Varrónőként dolgozom. Van egy kis varrodám, és szerencsére egyre több kuncsaftom. Azt mondják, hogy szépen dolgozom. Szeretem díszítgetni a kis műhelyemet is, mert szerintem az is fontos, hogy kellemes környezetben várjon a vendég a sorára, ha esetleg valami miatt elhúzódik a próba. Szóval gondoltam, képekkel dekorálom az egyik falat. Sok kis képpel… Igen, baromira macerás eltalálni, hogy melyiket, hová kell felfúrni. Ekkor jött az ötlet, hogy a szabásminták készítéséhez használatos papírra felrajzolom a képkereteket, majd ez egészet felragasztom a falra. Utána beverem a szögeket, majd lerántom a papírt. Voilá, minden tartó a helyén is van!
forrás 
Dr. Fogász vagyok. Nem győzök beszélni a pácienseimnek és a saját gyerekeimnek is a megfelelő szájápolásról. Egyik fárasztó nap után hazatérve a feleségem kalapáccsal a kézében fogadott, hogy végre készítsem el a galériafalat az előszobában. Természetesen én ehelyett a lefekvéshez készülődő – jelenleg még 20 ill. 32 foggal rendelkező –  ivadékaimnak magyaráztam fogkrémmel a kezemben, hogyha nem akarják, hogy rövid időn belül a felére csökkenjen a szájukban található csontok száma, akkor rendesen mossanak fogat. És ekkor bevillant: ha fogkrémet nyomok a képtartó akasztójára, majd azt odanyomom a falhoz, akkor pontosan tudom, hogy hová kell a szöget beütni. 
Megjegyezném, aznap az összes porontyom rendesen mosott fogat, és a képek is felkerültek a falra az asszony legnagyobb megelégedésére.  

forrás
PR-tanácsadó voltam, egészen addig, amíg ötösikreknek nem adtam életet. Azóta főállású anyaként dolgozom. Elárulom, az exmunkám fele annyira sem volt strapás, mint az anyaszerep. Ennek ellenére sokkal jobban élvezem :)). Viszont most, hogy a gyerkőcök elkezdték az óvodát, valamivel le akartam magam foglalni a háztartási munkán kívül. Ekkor jött az ötlet, hogy natúr csomagolópapírokat díszítek fel ízlésesen, majd kínálok eladásra. Persze mellette a lakást is szépítem! És mi mással jelölhetném ki a képek helyét a falon, mint csomagolópapírok és festőszalag segítségével. 
   


forrás
Hosszú évekig matematika tanárként dolgoztam egy általános iskolában, de aztán tavaly eltanácsoltak. Hónapokig nem értettem meg, hogy miért, de ma már tudom. Mániákus méricskélő voltam. Az egész azzal kezdődött, hogy minden óra előtt megmértem a gyerekek magasságát, mielőtt beléptek volna a terembe. Később a hajuk hosszát, a füzeteiket és tankönyveiket, a pad hosszát, és végül kicsöngettek úgy, hogy még az 1×1-ig sem jutottunk. Azóta otthon vagyok. Múltkor kért az asszony, hogy rakjak fel egy tükröt a falra. Mi mással csinálhattam volna, mint az én drága vonalzómmal?  A mérőszerszámba ütöttem egy szöget, majd ráakasztottam a tükröt. A megfelelő magasságban enyhe nyomást mértem rá, így a szög egy aprócska lyukat ütött a falba. Onnan márt tudtam, hogy hová kell majd fúrnom a lyukat. 
kép lógott tippek

forrás
József Áronné vagyok, született Pőcze Borbála. Mosást, vasalást, takarítást vállalok, hogy eltarthassam 3 gyermekemet. Tudja, egyedül nevelem őket. Talán ismeri kedveském azt a verset, amit az én drága kisfiam írt rólam, az a címe, hogy Mama. Idéznék is belőle, aztán rátérnék a képfelrakás ismertetésére:

“Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva, 
keringtek, szálltak a magosba.” 
Hát nem gyönyörű, aranyom?! Szóval rengeteget dolgoztam ruhacsipeszekkel, és akkor jött az ötlet, hogy egy szöget beleverve, bejelölhetjük vele a kép helyét a falon. Nem kell méricskélni, ennyi az egész! Érti, aranyom?! 
(Szerkesztő üzenete: Azt azért megjegyezném, hogy a csipesz teherbírása miatt csak kisebb képeknél alkalmazzuk ezt a módszert.)

033111-poptab1.jpg
forrás
Sörkostolóként keresem a kenyerem. Egy nehéz nap után az asszony azzal fogad, hogy Géza, már megint leesett a fatányér a falról, de most az akasztója is letörött. Mondtam neki, hogy ne pánikolj Teca, megoldjuk! Előkaptam a zsebemből a munkám során felhalmozódó sörnyitókból egyet, majd belefúrtam abba a “tömörgyönyör” konyhadíszbe. Na, most már jöhet földrengés, ha a ház össze is dől, az a tányér akkor is a helyén marad!! 
 

Időutazás a pattintott kőkorszakba, avagy a burkolás javítása házilag

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Isten hozta Önöket mai előadásomon, melynek ismertetése előtt kérném, hogy azon emberek, akik professzionális vagy akár amatőr szinten is értenek a burkoláshoz, távozzanak a “nézőtérről”, ugyanis félő, hogy a műsorszámom közben jobb esetben fejvesztve menekülnének, rosszabb esetben a Dunának menést vagy harakirit fontolgatnának. Természetesen más poszton szívesen látom őket is!
Most pedig ráhangolódás gyanánt egy találós kérdéssel indítanék. Mi látható az alábbi képen?

– Igen, az az idősebb úr ott a hátsó sorban! 
– …..
– Nem, kedves uram, ez nem egy II. világháborús lejáró egy föld alatti bunkerba, bár kétségkívül nagyon hasonlít rá. További tippek? Igen, az a kisfiú ott az első sorban!
– ….
– Nem, ez nem egy titkos átjáró a mesevilágba, ahol beszélő oroszlánok, repülő szőnyegek, királyok és királynék, valamint tűzokádó sárkányok vannak. Bár én szintén nagyon örülnék neki, ha hasonló bejárattal büszkélkedhetnék. Még egy utolsó kísérlet, és aztán elárulom a megfejtést! Halljuk azt a fiatalembert ott jobb szélen a középső sorban!
– ….
– Nem, Önnek sem sikerült kitalálni, ugyanis ez nem egy ajtó az alattunk lakó dögös hölgyhöz. Sajnálom, ahhoz még vésni kell. :))

És akkor most felrántom a leplet: a járólapjaink az évek folyamán úgy döntöttek, hogy az örök életre kötött házasságukat az alattuk leledző aljzatkiegyenlítő(k)vel romba döntik. Észrevételeim szerint az aljazkiegyenlítő(k) a válás felmerülését rosszabbul viselték, teljesen ÖSSZETÖRTEK a hír hallatán. Természetesen némely járólap is nehezen jutott túl a történteken (őket, illetve a helyüket fedték a kartonlapok), de a többségük egész jól viselte. Ekkor aztán én és munkatársam (anyukám) színre léptünk mint párterapeuták, hogy orvosoljuk a problémát.

Az összetöredezett aljzatkiegyenlítő

Kértük őket, hogy egy időre költözzenek külön, hogy megtapasztalják milyen egymástól huzamosabb időre távol lenni. Az elválasztásuk elég drasztikusra sikerült: a bitkészletben találtunk egy szurony-szerű szerszámot, amit kalapács segítségével ütögettünk a fugába apránként, míg az el nem engedte az egyik járólapot a másiktól (ezzel kiküszöböltük, hogy további járólapok törjenek el)

Irány a pattintott kőkorszak!

Miután a fugát kiszedtük, utána az aljzattól szintén kalapács és véső segítségével szedtük fel a járólapot, valamint az összetöredezett aljazatkiegyenlítőt (ezekről a mozzanatokról a munka hevében nem tudtam képet készíteni):

A járólapokat bontás előtt beszámoztuk, hogy az eredeti helyükre
kerüljenek vissza. (ugyanis voltak közöttük vágottak).

Miután készen voltunk a bontással, következett a takarítás. Majd a tiszta felületre flexibilis ragasztót öntöttem . Azt egy napig száradni hagytuk, utána következett a burkolás. Közben a járólapok hátulját megtisztítottuk véső és kalapács segítségével a rászáradt ragasztótól.

Nem volt speciális keverőnk a ragasztóhoz, ezért kis adagokat kevertünk csak ki. Két vödörben 3-3 kg-ot. Egyébként ez az egész művelet megért volna egy videós felvételt is, mert mi nők, a pontosság mintaképei, kis konyhai mérlegemmel (a ragasztót) és mérőpohárral (a vizet) mértük ki a megfelelő adagokat, hogy aztán spakli segítségével összedolgozzuk. Ennek köszönhetően a bicepszem a jobb karomon olyan mint a beton, míg a balon egy leeresztett lufihoz hasonlatos.

X-szel jelöltük, hogy melyik lapokra tilos rálépni.

24 órás száradás után pedig következett a fugázás, melynek végeredménye itt látható:

Jelen álláspont szerint úgy néz ki, hogy a párterápia bevált. Azóta újra boldog házasságban élnek, remélem, életük végéig :))
Akik behatóbban szeretnének elmerülni a burkolás rejtelmeiben, azoknak összegyűjtöttem szakszerűbb leírásokat, valamint egy videós tananyagot is:
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!