Picinykéim szintén az alkotás megszállottjai (mégiscsak van némi közük hozzám:).) Csak úgy, környezettudatosan: plüssfigurából redőnykitámasztó, ceruzából falidísz, újságokból konfetti, matricából bútordekoráció. Az utóbbihoz elegendő volt számukra fél kiló burgonya pucolási ideje. Majd “Tádám!” felkiáltásukra víztől csöpögő kézzel belibbentem a nappaliba, és elém tárult a következő látvány:
Hölgyeim és uraim, micsoda precizitás, sehol sem maradt ki egy mm2-es darab sem!
Fő szponzorunk a Mami!
Még egy kép arról, ahogy szépen körbeépítették a fiókgombot. És esküszöm, hogy még tetszett is. Csak egy gond volt vele: az öt fiókot összemosták.
Szóval a matricáktól meg kellett válnunk. Ebben az esetben könnyű dolgunk volt, viszonylag hamar lejöttek. Barátnőm kisfia azonban más forrásból szerzi be a képes “vignettákat”. Olyan bitang erős ragasztóval voltak ellátva, hogy első benyomásra az a gondolatunk támadt, hogy csak bútorlappal együtt tudunk tőlük megszabadulni. Aztán találtunk egy egyszerűbb és környezettudatosabb megoldást.
Íme a matricákkal tarkított szekrény, mely már olajtól csillog (korábban ezzel próbálta barátnőm leszedni, de ebben az esetben nem működött).
Most viszont következzék a tökéletes módszer:
Bekentük sertészsírral (bármilyen zsír megteszi, akár kakaóvaj, vazelin, stb.) majd vártunk 10 percet.
Utána előkaptuk a hajszárítót, majd lekaptuk a matricákat (köröm használata is szükséges hozzá:))
(A hajszárító fontos! Próbáltuk anélkül is, nem sok sikerrel.)
A zsírt lemostuk mosogatószeres forróvízzel, és ezt az eredményt kaptuk.
Tádááám!!
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!
Oldal ajánlása emailben
X