Kucorgó ÖKORGANIZÁCIÓ

Pax története, avagy rendszerezés a vászonneműknél

Az alább szereplő részlet egy interjúból lett kiollózva. Az alanya pedig nem más, mint a híres-nevezetes Pax.

– Éveken keresztül abba a kék-sárga csíkos szórakozóhelyre jártam. Nem titkolom, ismerkedés céljából. Volt is ott egy pár formás ajtó, akikkel szemeztem és néha még táncolni is felkértem némelyiküket. De tudtam, hogy egyikük sem az igazi a számomra.
– Milyennek képzelte el az igazit?
– Hát mint Ő (mosolyog a párjára). Legyen konzervatív és dögös egyben! 🙂 Tudja, ahonnan én származom, ott minden számításba jöhető egyed egy idő után túl sablonossá, egy tucat kategóriába sorolhatóvá vált. Néha még össze is kevertem őket (nevet). De Ő egyedi, megismételhetetlen. Egyből tudtam, hogy vele élem le az egész életem!

Megszólaltattuk a főbérlőt (Kucorgó anyámkája) is, akinél a pár szobát bérel.
– Hogy is történt pontosan az eset?
– Évekkel ezelőtt vettünk egy PAX gardróbvázat az Ikeában. Azt tudtam, hogy valami egyedi ajtót szeretnék hozzá. Ekkor jött az ötlet, hogy azzal a csempével borítsuk be, ami régebben a szüleim fürdőszobájában volt.  Apukám anno (mielőtt lakásfelújításba kezdtek volna) egyenként szedte le nekem a falról, ezért különösen értékesek számomra. Az ajtó alapját asztalossal készíttettük el (előtte pontosan megterveztem, hogy mekkora “ablakokat” és milyen mélységben kell hagyni). Aztán jöhetett a csempézés (korábban mindegyiknek megtisztítottam a hátulját az esetlegesen rajta maradt csemperagasztótól). Ebben anyukám volt segítségemre. Pontosítok, inkább én voltam az ő segítségére, mert a munka oroszlánrészét ő végezte el. (Akkor én már a 8. hónapban jártam nagyobbik Picinykémmel, és hasam hőlégballon nagyságú formája valahogy nem passzolt a burkoláshoz.). Végül ez lett az eredménye:

 

És akkor most kukkantsunk bele! Egyenlőre csak a kétajtós részlegre:

Mondhatnánk, hogy minő borzalom, de ennél az egyajtós rész ezerszer rosszabb.
A fiókos részek rendszerzése – nadrágszár segítségével – már korábban megtörtént, és örömmel jelentem, hogy azóta is tartja a formáját (itt olvasható).

Most pedig következzék az attrakció, azaz a “milyen lett az átalakítás után” kedves alanyunk:
Tekintsük meg részleteiben is:
Ez itt a felső két polc.
A címkéket színes papírból vágtam ki, és kétoldalú ragasztóval rögzítettem.
Mindegyikre felírtam, hogy mögötte milyen vászonnemű foglal helyet
(pl.: szimpla lepedő, dupla lepedő, szettek, stb)
Felhasznált anyagok a rendszerezéshez:
Színes papírok, kétoldalú ragasztó, VHS videókazetta, ragasztóstift.
És akkor felmerül a kérdés az emberben, hogy kerül ide a kazetta? Hát ezért:
A rakoncátlan törölközőket hivatott kordában tartani.
A törölközők eddig az alsó fiókban foglaltak helyet, de a többségük kikerült a szekrényen kívülre
(hamarosan megmutatom az új helyüket).
Szóval ez itt a maradék.
A kazetták élét szintén mintás papírral vontam be, majd kétoldalú ragasztóval
a polchoz erősítettem. Ügyelni kell, hogy a kazettának a vignettás fele kerüljön a polc felőli oldalra,
mert a másik fele nem a stabilitásáról híres.
(kazettákat már újrahasznosítottam korábban is, melyről itt lehet olvasni)
Végül következzenek az alsó polcok. Ebben az esetben célszerű a címkéket felülre és nem az élre ragasztani. A fiókokra masni segítésével rögzítettem a papírokat (a képen W mint wellness). Csak és kizárólag azért, hogy ők se maradjanak ki a jóból. 🙂
Mondhatnám, hogy a PAX-os történetnek itt a vége, fuss el véle, de még adós vagyok a szimpla ajtós részleggel. Szóval folytatás következik hamarosan!

Xéna és a fiókok rendszerezése

Az imént tudatára ébredtem annak a ténynek, hogy egy ideje III. Xena hercegnővel osztjuk meg otthonunkat. Azért “csak” a harmadikkal, mert ugyebár van az eredeti (na jó, igazából egy forgatókönyvíró fejéből pattant ki, de régészeti ásatások alátámasztják, hogy tényleg éltek ilyen harcos nőszemélyek, akik akár a Xena nevet is viselhették volna), az ősi amazon, aki annak idején Görögországban a védtelenek és rászorulók védelmezése érdekében gonosz férfiakat hányt egymaga kardélre.
Aztán ott van II. Xena, aki szintén a családunk tagja. Egész pontosan a húgom testesíti meg személyét. Bár ő nem talpig felfegyverzett, pajzsok mögött remegő harcosokkal küzd a csatamezőn, hanem – jelen esetben –  a konyhában egy rászáradt, vákuummal megsépkelt lekváros üveg tetejével, melyet arcrándulás és konyharuhás rásegítés nélkül képes lecsavarni. Aki pedig ezt a tettet nem tartja egy Xena utódhoz méltónak, azzal közlöm, hogy a családunk férfitagjai – az ismertetett jelenet előtt – az izomerő latba vetése után kalapács, fúró, fűrész és egyéb szerszámok segítségével sem arattak sikert. És még egy apróság: II.Xenának még fegyverre sincs szüksége! (Egyébként amazoni természetét külső jegyek alapján nem lehet megállapítani. Ő a legszebb nőies nő, akit valaha ismertem!)
Végül jöjjön a sorban a legfiatalabb, az én kisebbik Picinykém, III. Xena, akinek immár 20 hónapja adtam életet. Igaz, arra a tényre, hogy ő egy Xena utód, csak most döbbentem rá, ennek ellenére bizonyos jelekből már sejtettem akkor is, amikor még csak a szívem alatt hordoztam. Például míg a bátyja rúgását hasfalam belső felére 20 hetes áldott állapotomban éreztem először, addig kisebbik Picinykémét már 11 hetesen. Éjszakánként pedig szabályos harcot vívott az ágyunk rugójával, mely fölött megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott 40 hétig egyfolytában. Végül egy szép szeptemberi napon megszületett, és megcsodálhattuk a mi kis amazonunk harcias természetét a kinti világban is. Ugyanis pár hetesen – a ködös, esős novemberi napok folyamodványaként –  megtámadta a nátha. Az orrszívó-porszívóval segítségére siettünk volna… Igen, volna, mert ő erőnek erejével tépte ki a csövet az apja és az én kezemből egyaránt. Közel 19 hónappal később – a jelenben járunk –  pedig puszta kézzel lekapta konyhai fiókunk asztalos által gondosan odacsavarozott előlapját. Amikor ennek tanúja voltam, rájöttem, hogy ez a drága, erőtől duzzadó karú gyermek nem szándékosan tette ezt, csak fel akarta hívni a figyelmemet arra a tényre, hogy ezt a fiókot sem ártana rendbe raknom.

Ez III. Xena műve.
Itt megjegyezném, hogy izmait pufi husival álcázza.
A legalsó fiók rendbetételével máig tartoztam.
Most már az is pipa!

A külső után “csodáljuk” meg őket belülről is:

Itt végül is nem volt olyan rossz a helyzet.
Ez viszont borzalom!

Gyógyszereink rendszerezése miatt a konyhai szekrényeink tartalmát kissé át kellett csoportosítanom, ezért feltűnnek majd olyan dolgok is a fiókokban, amiknek eddig nem ott volt a helye. Egyetemi barátnőimtől nászajándékba kapott kenyérsütőgép pedig felmondta a szolgálatot (éveken keresztül napi szinten nyúztam), ezért neki mennie kellett.
És akkor lássuk az átváltozást:

Sütő alatti fiók rendszerezése
Mélyfiók rendszerezése

A konyhai gépes fióknál aztán szinte minden, a háztartásunkban fellelhető fölösleget újrahasznosítottam. Lássuk, kik azok, akik a rendet biztosítják a fióklakók számára:

Első számú rendfenntartónk egy rozsdamentes fém edénycsepegtető.
Őt kivontam eredeti funkciójából avégett, mert a gyártója fogalomzavarban szenvedett.
Rozsdamentes! Jó vicc! Ugye ti is látjátok?
Második rendfenntartónk 6 db VHS kazetta párosával összeragasztva.

Hármas számú rendfenntartóink 4db lecsupaszított konzervdoboz.
A képen kettes számú biztosúrakkal osztoznak.

Most pedig tekintsük meg, hogy miként biztosítják a rendet:

Összkép újra!
A VHS kazetta pont beleillett az edényszárító rácsába.
Funkciója: a jénai tálak semmiképp se dőljenek el!
A VHS kazetták tetejére színes papírból címkét készítettem.
A konzervdobozok feladata szintén a dülöngélés kivédése.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!