Ha lennék annyira elvetemült, hogy a blogomnak tortát süssek, akkor az túrós lenne (mert vagyok annyira elvetemült, hogy a saját kedvencemet készíteném :).
Ha lennék annyira elvetemült, akkor a közepére egy szál gyertyát is állítanék (és vagyok annyira elvetemült, hogy én fújnám el, sőt, még kívánnék is).
Ha lennék annyira elvetemült, hogy felköszöntsem, akkor még a Halász Judit-féle Boldog születésnapot is elénekelném (és vagyok annyira elvetemült, hogy mindezt opera stílusban tenném)!
Ha lennék annyira elvetemült, hogy megemlékezzek arról a napról, amikor a blog napvilágot látott egy évvel ezelőtt, akkor még egy ajándékkal is meglepném. De vagyok annyira elvetemült, hogy végül az Olvasóknak adnám oda. Igen, Nektek, mert nélkületek nem menne. Köszönöm, hogy velem tartotok, hogy bátorítotok!
Az ajándékom pedig egy oldal Nektek. Ahol Ti, illetve az általatok készített tárgyak szerepelnek. Minden, ami a tárolással, rendszerezéssel kapcsolatos.
