Kucorgó ÖKORGANIZÁCIÓ

A kukabúvár szemetesének tisztántartása

Kucorgó anyámkája

2012. May. 09.

Hozzászólások (2)

Kisebbik Picinykém legkedvesebb elfoglaltsága (lenne) a “fogj meg valamit, és dobd ki a szemetesbe” játék. Minap megyek ki a konyhába, és azt veszem észre, hogy Cukorka ott áll a kitárt szemetes szekrény előtt. Arcán huncut mosoly, de szemén látom: “Hopsz, már megint lebuktam!” Meg mernék rá esküdni, ha már elegendő mennyiségű sárgarépát elropogtatott volna, amely a  fütyülés tudományához szükséges, akkor most figyelemelterelés végett egy Hacki Tamást is megszégyenítő dallamba kezdene. Na de miután az ő és a sárgarépa viszonya meglehetősen ambivalens, ezért marad a jó, öreg, anyát lefegyverző mosoly. Ezek után természetesen nincs más választásom, mint visszamosolyogni, kivenni a kezéből a kidobástól épp csak megmentett nagyobbik Picinykém cipőjét, majd indul a kukabúvárkodás, melynek eredménye a következő: még egy pár cipő, egy darabjaira szétesett játék (még megjavítható) és egy ép játék.

Szemetesünk tisztítása alatt hallgassuk meg Hacki Tamás
füttykoncenrtjét. Kellemest a hasznossal 🙂
Bár kisebbik Picinykémet a kellemetlen szagok hidegen hagyják, engem a legkevésbé sem. Ennek kiküszöbölésére a szemetesvödör aljába öntök fél csésze szódabikarbónát, melyre még szórok egy pár csepp eukaliptusz – vagy levendulaolajat. Így a “búvárkodás” kevésbé kellemetlen :).
Miután a szemetesünket elrejtő szekrény fogantyúi sem a makulátlan tisztaságukról lehetnének híresek, ezért ezt elkerülendő a következő eleggyel fertőtlenítem:
1 tk. bórax 
2 ek. ecet
5 csepp illóolaj (fertőtlenítő hatásúak például az eukaliptusz -, levendula -, teafa- és grépfrútmagolaj)
3 dl melegvíz 
A keveréket beleöntöm egy szórófejes flakonba, és ezt használom a fertőtlenítendő területekre (WC-fogantyú, munkapult, szekrény fogantyú, stb.)

Hasonló bejegyzések:

Piroska másképp: avagy a farkas és a matrac esete

Kucorgó anyámkája

2012. May. 02.

Hozzászólások (2)

Előzmény

Piroskát a farkas fondorlatos módon (szedjen virágot) eltérítette attól a céljától, hogy az anyukája által kitűzött fél óra alatt érjen oda beteg nagymamája házához. Az ordas nem szedett többek között sem Viola arvensist, sem Anagallis arvensist, sem Cichorium intybust, ezért ő odaért időben. Terve a következő volt: megenni előbb a nagymamát, bebújni az ágyába hálóingben és szemüvegben, majd hamm bekapni Piroskát, miután ő feltette a következő kérdéseket: Nagymama, miért ilyen nagy az orrod? Miért ilyen nagy a füled? Miért ilyen nagy a szád?

Cselekmény

A mesében szereplő farkas rosszakarói szerint kényes állatnak számított, de neki orvosi igazolása volt arról, hogy poratkafóbiában szenvedett. Ezen tényeket alapul véve, tehát ne csodálkozzunk azon, hogy csak és kizárólag olyan ágyba feküdt be, amely mindenféle élősködőtől mentes volt. Miután tisztában volt vele, hogy teli  hassal nem valami kellemes a munka, ezért nagymamát inkább bezárta a szekrénybe, majd a matrac alapos kitakarításába kezdett. A kamrában szódabikarbónát keresett, melyet levendulás illóolajjal kevert össze. Ez történetesen volt nála, ugyanis rossz alvónak számított a szerencsétlen (állandó lelkiismeret furdalása volt a cuki állatok elfogyasztása miatt), ezért elalvás előtt mindig cseppentett belőle párnája szélére.

Tiszta matrac hozzávalói: egy csésze szódabikarbóna, melyet 
összekeverünk 15-20 csepp levendulaolajjal (lehet teafa vagy eukaliptusz is).
Végül porcukorszóróval vagy szűrővel (ha egyik sincs, akkor kézzel)
szétszórjuk a matracon. Állni hagyjuk minimum 15 percig, de ha órákig, akkor még jobb.
Végül kiporszívózzuk a legerősebb fokozaton.


A matracon leledzett egy korábbi baleset nyoma abból az időből, amikor a szobatisztaság felé haladó Piroska a hétvégét a nagymamánál töltötte. Ordasunk erre is talált megoldást:
Ecetet összekevert folyékony szappannal 2:1 arányban. Azt szivaccsal felvitte az érintett területre, majd egy fél óra múlva törölközővel felitatta. Erre szórt egy kis szódabikarbónát, hogy az a maradék nedvességet is magába szívja (addig kell ismételten megszórni szódabikarbónával, amíg teljesen meg nem szárad.) Végül kiporszívózta.
(Természetesen ha friss a pisifolt, akkor előbb fel kell itatni törölközővel, és csak utána elkezdeni a fent leírt műveletet.)
Végül a munkától kimerült farkaskoma befeküdt a levendulától illatozó ágyikóba, és attól a ténytől, hogy kivételesen senkit sem falt fel, mély álomba zuhant.

Finálé

Piroska időközben – a röpke 5 órás virággyűjtés során – összetalálkozott a vadásszal, így együtt mentek tovább a nagymama házához. Odaérvén kiszabadították a szekrénybe zárt nagymamát. Az előzményben felvázolt farkas terve kútba esett (pontosabban elvitték az álommanók). Végül minden jó, aminek a vége jó alapon a szunyókáló farkast visszaszállították abba a távoli rezervátumba, ahonnan valamilyen rejtélyes úton-módon idekerült.

Hasonló bejegyzések:

Marcsa, a mosogatógépünk házikosztot kér!

Kucorgó anyámkája

2012. Apr. 23.

Hozzászólások (4)

Marcsa a minap bejelentette, hogy ő addig nem hajlandó tovább mosogatni, amíg nem kap szintén házikosztot. Mondtam neki, hogy adtam volna eddig is szívesen, de féltem, hogy nem fog neki ízleni. Erre azt válaszolta, hogy bízzam csak rá, majd ő eldönti, hogy ízlik-e neki vagy sem. Egyébként ha Julcsának (mosógépünk) “bejön”, akkor neki is biztosan. Én erre védekezésképpen azt feleltem, hogy a tálalása sem olyan gusztusos mint az “étterminek”. És erre mi volt a válasza? Őt bizony nem érdekli, hogy a köret és a díszítés a főfogás melyik oldalán és milyen formában helyezkedik el, és egyébként is vigyáznia kell saját magára, sőt, ha már a mindentudó vállalat A+ -ra teremtette őt, akkor kutya kötelessége a Földet is megóvnia, és ki tudja, hogy mit raknak ott az “étteremben” az ő ételébe! Én válaszul csak annyit mondtam, hogy nagyon kedves, hogy a bolygónkra is vigyázni szeretne, de még több millió tényező is közrejátszik ebben.

Komolyan mondom, néha olyan naiv tud lenni mint én :)! És egyébként lehet egy ilyen temperamentumos hölgynek ellenállni? Elkezdtem hát recepteket keresni.

Minden esetben ez (vagy ennek duplája) az alaprecept:

 

  • 1 bögre bórax                                         
  • 1 bögre szódabikarbóna
  • 1/4 bögre só
  • 1/4 bögre citromsav

 

Ezt még meg lehet “fűszerezni” mosásonként néhány csepp citromolajjal  vagy öko mosogatószerrel (ebből tényleg csak 1-2 cseppet).

Én igazából a keverékből kihagytam a bóraxot (kicsit tartok tőle, hogy mi van, ha a tányéron marad belőle), de eddig így is működik.
Sokan a mosogatógép aljába öntenek fél csésze ecetet. Én úgy gondolom, hogy az az első öblítésnél távozna is a helyszínről, úgyhogy inkább az öblítőtartályba öntök.
A keveréket légmentesen zárható edénybe tegyétek, mert nagyon hamar kősziklává válik. Ha esetleg most vásároltatok új cipőt, akkor a mellette lévő szilikagélt tartalmazó zacskót is rakjátok a por mellé, vagy rizst harisnyában. Ezek segítenek abban, hogy ne álljon össze a mosogatószer.
Marcsának minden mosogatás előtt adok egy kanállal, de ha nagyon piszkosak az edények, akkor kettővel.
Eddig ízlik neki :)!

 

Azóta találtam egy  zseniális receptet Ökoanyunál is: 2 teáskanál citromsav, és 1 teáskanál szódabikarbóna. Külön porciózva, mert ha korábban keverjük ki, akkor összeáll a szer.

Hasonló bejegyzések:

Kémiaóra másképp, avagy a lefolyó tisztítása

Kucorgó anyámkája

2012. Mar. 28.

Hozzászólások (0)

„Kedves Gyerekek! A mai órát az iskola épületén kívül fogom tartani. Fogjátok meg szépen egymás kezét, és kettesével álljatok be a sorba, mert elsétálunk a közelben lévő szerény hajlékomba. Ennek okát pedig abban keressétek, hogy ma reggel – miközben kávéscsészémet öblögettem – arra a normálistól eltérő jelenségre figyeltem fel, hogy a mosogatólé nem a tőle megszokott spirálos örvény formájában távozik a lefolyó irányába, hanem igen-igen lassan, meg-megállva.”
Tíz perccel később: „Most, hogy körbeálltuk a mosogatót, a következőket fogom tenni: egy tölcsér (nem feltétlen szükséges) segítségével beleöntök a lefolyóba fél pohár szódabikarbónát, utána pedig egy egész pohár ecettel meglocsolom. – Hát nem gyönyörű látvány gyerekek?! Ez a pezsgés, akárcsak a városi szökőkutunkat látnám! – Végül mikor ez a jelenség alábbhagy (kb. 10perc), akkor az egészet nyakon öntöm egy kanna forró vízzel.”
És most, ha tényleg iskolás lennék, akkor azt mondanám: Hűűű, tök baró, tök szupi és tök buli! (ugye, ezeket ma már nem mondják? J) De mivel „komoly” felnőtt vagyok, ezért csak a következőket mondom: Nagyon érdekes kémiai reakciót figyelhetünk meg, ahol a mi konyhai ecetünk, azaz kémia nyelvén az ecetsav vizes oldata és a szódabikarbóna, azaz nátrium-hidrogénkarbonát összetalálkozik, és az utóbbi az előbbit széndioxid termelése mellett semlegesíti, miközben együttes erővel leszedik a szennyeződéseket a lefolyó faláról. (És egyébként tök pipec J)

Hasonló bejegyzések:

Jancsi, Juliska és a sütő esete

Kucorgó anyámkája

2012. Mar. 26.

Hozzászólások (4)

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, na még azon is túl, volt egyszer egy kerek erdő. Ennek a bereknek a szélén állt egy pici házikó, melyben éldegélt Jancsi, Juliska, az ő apukájuk és gonosz mostohájuk. A gyermekek édes szüleje egész nap kint dolgozott az erdőben – ugyanis favágó volt a lelkem -, mostohájuk pedig – mint ahogy a jelző is mutatja – elég mostohán bánt velük.
Miután az erdő szélén más gyerkőc nem lakott, így szinte éjjel-nappal kettecskén voltak. De ők ezt nem bánták, mert nagyon szerették egymást.
Egy szép tavaszi napon (mint amilyen most is van), aztán felkerekedtek kis elemózsiás kosárkájukkal, hogy felderítsék az ébredező erdőt. Egyre beljebb, és beljebb merészkedtek a rengetegben, miközben a rügyező fákat és a virágba borult réteket csodálták. Eszes gyermekek lévén, séta közben kis kenyérdarabkákat szórtak el az úton, hogy idővel hazataláljanak. Amikor azonban erre került volna sor, riadtan vették észre, hogy a kis morzsák nincsenek sehol, mert bizony a kismadarak mind egy szálig felcsipegették!
Juliskánk sírva fakadt, de Jancsikánk megvigasztalta: nem kell félni, most feküdjenek le aludni, holnap pedig kitalálják, hogy hogyan találnak majd haza! El is szunyókáltak az arra alkalmatos mohaágyukon, és amikor reggel felébredtek, hát mit vettek észre? Egy mézeskalács házikót! Miután pocakjuk mérgesen korgott-morgott, megrohamozták a kis kunyhót, hogy lecsillapítsák eme testrészüket. Amikor azonban Jancsikánk éppen beleharapott volna a nyalóka formájú ereszcsatornába, nyikordult az ajtó, és egy vasorrú bába jelent meg egy szem fogát kivillantva. Beinvitálta a gyerekeket, mert hát – hogy is mondjam szépen – nagyon szerette őket (Ugye most mindenki tudja, hogy úgy szerette őket, mint speciel én a lecsót?). Szépen, lassan a „kemence” felé terelgette őket, de amikor kinyitotta az ajtaját, Juliskánk riadtan felkiáltott: „Te jó ég! Hogy néz ki ez a sütő öreganyám?!” 
Ugyanis az alján odaégett fekete foltok éktelenkedtek.

Vasorrú bábánk pironkodva felelte, hogy már hosszú évek óta nem volt ideje elmenni a háztartási boltba valami maró tűzhelytisztítót venni, ezért eme piszkos küllem.
Erre Juliskánk – akinek mostohája a gyermekekkel igaz, rosszul bánt, de a környezetvédelemre azért odafigyelt – megkérdezte:
–         Van itthon öreganyám esetleg ecet?
–         Hát, az biza van, a savanyúságokhoz azt használom! – felelte a vasorrú.
–         És szódabikarbóna is lenne?
–         Hát, ha már így kérded, akkor azzal is szolgálhatok, mert gyakran azt használom sütőpor helyett!
–         Akkor egyet se féljen nénike! Szódabikarbóna és ecet keverékével olyan tisztává varázsolom a sütőjét, hogy szebb lesz, mint újkorában!
Ezzel a kislány felgyűrte ruhája ujját, majd megszórta a sütő alját szódabikarbónával, végül az egészet ecettel meglocsolta. Várt egy ideig, aztán egy szivaccsal a vegyi erő mellé a manuális erőt is bevette.

És láss csodát, ilyen volt (Csak még egyszer, az összehasonlítás végett :):

És ilyen lett.

Banyánk annyira meghatódott eme látványtól, hogy megfogadta, innentől kezdve csak és kizárólag mézeskalácsot fog sütni benne. Adott is a frissen készített süteményekből egy talicskára valót két főszereplőnknek, akik végül hazataláltak, és még ma is azt eszik, ha el nem rontották tőle a hasukat J! Itt a vége, fuss el véle!

Hasonló bejegyzések:

Frissebb bejegyzések »
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!