F. Sz. a legutóbbi alkalommal széles mosollyal az arcán lépett be a rendelőmbe. Már nyoma sem volt annak depressziós, rossz alvó páciensnek, akit hónapokkal ezelőtt megismertem.
– Doktornő kedves, szerelembe estem! – kiáltotta, és már gyengéden húzta is be maga után az érzésért felelős személyt. A nagy, széles vállú, kissé robosztus testalkatú F.Sz. mellett furcsa látványt nyújtott az aprócska, törékeny kinézetű “hölgy”. Mintha egy régi lovagregény szereplői elevenedtek volna meg előttem: a dali vitéz és a megmentésre váró királylány. Nem az az erőszakosan feltűnő szépség volt, hanem olyan franciásan, decensen elegáns. Porcelánszerű “bőre” szinte egybeolvadt fehér, lágy hullámokban végződő ruhájával.
Aztán beszélgetésünk során kiderült, hogy nem is akárkit tisztelhetek személyében, ugyanis egy Zsolnay leszármazottról van szó. Persze ezt sem hivalkodóan tárta fel előttem, csak pécsi származása révén kanyarodott el erre a társalgásunk. Neve ellenére ő azonban nem az étkezőiparban helyezkedett el (bár ott is dolgozott jó pár évet), hanem a kozmetikai ipar felé vette az irányt. Végül is ennek kapcsán találkozott össze F.Sz-szel. És ahogy ő mondta: szerelem volt első látásra.
De most már nem húzom tovább a szót, lássuk is ezt a tüneményt:
Most pedig, hogy miként is jött a világra:
 |
| Volt egy, anyai ági nagypapámtól örökölt törött fa gyertyatartó, és kettő, apai ági nagymamámtól (anyukám által megmentett) kapott régi zsolnay tál. |
 |
| Miután Ő kettészelte a gyertyatartót, és smirglivel nekiestem, hogy a ferdeségét próbálja enyhíteni. |
 |
| Utána bejelöltem a tányéron, hogy hová kell ragasztani a gyertyatartót. Ragasztópisztollyal dolgoztam. Először a felső tányért rögzítettem, majd az alsót. |
 |
| És íme, a kész alkotás. Tudom, hogy az alsó tálnak nagyobbnak kéne lenni, de hozott termékből dolgoztam, és ott csak ugyanakkorák voltak. |
.JPG) |
| Csináld magad szervírozótál fürdőszobai rendszerezőként. |
 |
| F.Sz. és szerelme egy képen 🙂 |
Ui.: F.Sz. búcsúzáskor halkan odasúgta: “Hamarosan esküvő lesz doktornő, várjuk szeretettel Önt is!”
