Kucorgó ÖKORGANIZÁCIÓ

Konyhatuning: takarítás öko módon

Hősiesen bevallom, hogy a konyhai takarítás nem (sem)  tartozik a kedvenc tevékenységeim közé. Persze vannak az alapvető dolgok, melyeket nem lehet elsumákolni, de a konyhaszekrény alja és a páraelszívó suvickolása nem az.

A botrány elkerülése végett inkább el sem árulom, hogy milyen időközönként kerítek rájuk sort. Csak annyit, hogy most kaptak egy pipát (és ha belegondolok, hogy nem igényelt túl sok időt a tisztításuk, akkor lehet, hogy ezentúl gyakrabban).

 

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERAÍme első számú páciensünk a zsírtól és gőztől elszíneződött páraelszívó.

 

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERAItt pedig a mellette helyet foglaló, zsírpöttyökkel gazdagon “díszített”  felső szekrényünk alja.

 

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERAAz előbbinek egy speciális szivaccsal (több helyen is vettem már: csodaszivacs vagy schmutzradier néven árulják a nagyobb drogériákban) estem neki: minimális víz, minimális dörzsölés, és végül ámulás. A fotón látszódik, hogy meddig értem el a fényképezés előtt.

Tapasztalatom szerint a fémes-zsíros tárgyakon válik be legjobban (de még rengeteg helyen alkalmazható). Elvileg nem karcol, de nem árt próbát végezni kevésbé látványos helyen.

Egyébként a szivacs életét kockáztatva bánik el a piszokkal: miközben megeszi a mocskot, az viszont bekebelezi őt. Szóval apránként elfogy.

 

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERAA szekrény aljára a kedvenc tisztítós keverékem vált be legjobban (kipróbáltam, ezen a felületen jobb volt mint a csodaszivacs): szódabikarbónát összekevertem egy kevés mosogatószerrel, és egy nagyon kevés vízzel úgy, hogy pépes, de nem csöpögő állagú szert kapjak. Ezt szivaccsal eldörzsöltem a területen, majd vizes ronggyal letöröltem. Minimális idő alatt végeztem.

 

KONICA MINOLTA DIGITAL CAMERAItt pedig az utána állapot. 🙂

 

 

Korábban már beszámoltam konyhánk egyéb részeinek tisztításáról:

 

PICT0009

PICT0010A sütő tisztítása itt olvasható.

 

 

PICT0003-2A lefolyó tisztításáról már itt írtam korábban.

 

 

 

mikroA mikrohullámú sütő egyszerű tisztítási módja ezen a linken található.

(a kép forrása a fotóra kattintva elérhető)

 

 

 

 

Szemetesünk takarításáról pedig itt írtam.

 

 

 

És ezennel egy újabb áthúzás következik a listáról:

Amennyiben tetszett a bejegyzésem, és kíváncsi vagy, hogy miként alakul konyhánk további sorsa, kérlek, csatlakozz facebook oldalamhoz is:

Kucorgó ÖKORGANIZÁCIÓ

Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

Táblára fel: 1 projekt 2 infó

Elérkeztünk a táblás projekt második fordulójához (az első rész itt olvasható), melybe kettő információt is sikerült belesűrítenem: megspékeltem a barkácsolást egy öko tisztítással. Ugyanis nem volt más megoldás. Mert ki ne ismerné az Ikea kincsesbányáját, melynek a Fynd keresztnevet adták? Ha rajtam múlna, rögtön a bejárathoz tenném, mert egész ikeás körutazásunk során azon szoktam izgulni, hogy közben miket happolnak el előlem a “zárórészlegen”. Kivéve, amikor én mutatok fügét a másik vásárlónak. 🙂

Szóval legutóbb vettünk kettő darab Spontan mágnestáblát 590 Ft-ért, melyek anyaggal voltak ékesítve. Gondoltam, tiszta haszon, még a textilt is tudom majd valamire hasznosítani. Aztán jött a feketeleves. Vagy legalábbis szürke. Mert az anyag nem csak a széleken volt rögzítve ragasztóval, hanem az egész objektumon. Ragacs eltávolításra felkészülni!

Először lerántottam a posztót, majd…
… előkaptam a hajszárítót, és elkezdtem vele melegíteni a ragasztócsíkot. Más szó nem jutott eszembe, de ez inkább sáv mint csík. 🙂 Ahol felmelegedett, ott téptem. A matricát is hasonló módszerrel távolítottuk el korábban a barátnőméknél. (itt olvasható).
Ha pedig ezek után azt gondoljuk, hogy kész, akkor sajnálattal jelentem, hogy NEM!
Ugyanis maradt a ragacs. Ezt olaj és szódabikarbóna keverékével dörzsöltem le. Ha nincs az utóbbi, akkor sóval is jól működik (kényesebb felületen nem árt kisebb területen előbb kipróbálni).
Végül az olajat alkohollal letöröltem (lehet, hogy az ecet is leszedte volna).
Aztán lefestettem mindkét táblát táblafestékkel.
Ő egymás alá felfúrta a kettőt, aztán lehet rá pakolni…
Vannak itt kérem régi fémdobozok, melyeknek a hátuljára mágnest ragasztottam (2-3 darabot a terheléstől függően), és vannak Grundtal konténerek.
A konténerekbe gyurma és zsírkréta került, a többi tárolóba pedig főként ceruzák.
Későbbi észrevétel következik: az idő bebizonyította, hogy a gyurma és a konténerek nem szeretik egymást. Vagy túlságosan is: úgy szeretlek majd meg eszlek. Ugyanis a nedves gyurma a rozsda segítségével elkezdte bekebelezni a tárolókat, a tárolók pedig bosszúból roppant érdekes képződményeket varázsoltak a gyurmákból. Kuka. Természetesen Grundtal nem maradt üresen: apró pecsétnyomóknak ad azóta helyet. 😉

A gyerkőcök alkotásai szintén helyet kaptak.
A gyurmás kellékek tárolására pedig egy BEKVÄM fűszertartó polc lett kialakítva (előtte tölgy színnel pácoltam).
 
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!
Ui.: Orsolykám, igazán nem szeretném az idegeidet húzni, de még mindig lesz folytatás. 🙂

Egy kopott bőrtáska újjászületése

Az ember lánya elmegy nyaralni. Családostul. Csodálatos szállás. Gyönyörű környezet. Szebbnél-szebb kirándulóhelyek. És aztán egy betonolvasztó kánikulai napon 11 óra tájban az agyába villan, hogy nincs tej. És kenyér se. Felkerekedik, irány a bolt. Baktat. Elér egy kerítéshez. Biciklik, szőnyegek, lábbelik, sapkák, mobilvécé, táskák, overálok, stb. Valamilyen távoli erő hívja, csalogatja befelé. Igen, minden kétséget kizáróan ez egy….

És már nem érzi a tarkóját égető napsugarakat, nem hall, csak lát. Csahol, szimatol, szemével kutat, mellső végtagjaival kapar, keres.
Pár órával később boldogságtól megrészegülve, hátán a zsákmánnyal hazatér. Megmutatja a családtagoknak. Megmutatja a szállásadónak. Üldözi vele a még ott nyaralókat. Ők pedig veregetik a hátát, és dicsérik: “Szép fogás!” És az ember lánya határtalanul boldog. 🙂

A hetek alatt sikerült annyira lehiggadnom, hogy nem fogom az orrotok alá dörgölni, hogy bibibííí mennyi mindent vadásztam fillérekért. Csak egyet: Bibibíííí vettem 300 Ft-ért egy szuper (kopott) bőrtáskát!!!

Most pedig megmutatom, hogy miként lehet újjávarázsolni. (Nubuk bőr esetén nem alkalmazható!).
Természetesen nemcsak táskára, hanem bármely bőrárura (cipő, kabát, öv, stb) használható (KIVÉVE NUBUK BŐRből készült termékek!) A cipőknél még az nagy előnye is megvan, hogy impregnálja az anyagot. 🙂

Hozzávalók: – méhviasz (Bioboltokban általában granulátum formában kapható.)
– levendulás illóolaj (ez csak az átható turis szagok eltüntetése végett)
– szivacs (Miután a sminkeléshez való viszonyom hosszú hónapok alatt sem változott, ezért bátran használtam fel ezt a szivacsot (mely homály, hogy mire való).)
Kinagyítva a táska kopottas részei. 🙂
A felolvasztott méhviaszba belekevertem pár csepp levendulás illóolajat, majd a szivaccsal bedörzsöltem a táskába. A képen a felső pánt kivételével már a nagyjával végeztem. Jól látható a különbség.
Utána egy fél pár zoknival (ezen a linken már írtam róla bővebben, hogy otthonunkban miként nő napról napra a számuk), de bármilyen anyagdarab megteszi, leszedtem róla a felesleget, hogy ne csillogjon minden felület, mellyel érintkezésbe lép.
És íme a végeredmény! 🙂
Hajszál híján “kecskére káposztát” effektus jött létre.
Ha nem vagyok résen, a modell (hugicám) meglép a táskámmal. 🙂
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

A tökéletes foltfelismerő öko tisztítószer

A háztartási boltban a következő szövegre bukkantam egy pink flakon elején: Folteltávolító foltkeresővel. Foltkeresővel. Ez a szó valahogy megihletett. 🙂

Két folt beszélget a mosógépben zötykölődve:
– Te, figyu, az ott egy folt?
– Nem, az egy minta!
– Nem arra gondoltam, azt én is látom. Hanem ott a nyuszi mellett.
– Nem is tudom, én azt egy madárnak látom.
– Madár? Na ne már! Az egy folt pajtikám!
– Szerintem meg egy galamb.
– Áhá, szóval már a fajtáját is meg tudod határozni. Tőlem aztán lehet egy sas is, én akkor sem félek tőle. Komolyan mondom, hogy nekimegyek, és úgy ellátom a baját…
– Szerintem csak egy picit essünk neki. Hátha mégis egy minta és nem folt. Abból baj nem lehet.

A családunkban a foltfelismerő funkciót én töltöm be. Kétség sem férhet hozzá, hogy én amit foltnak titulálok, az bizony folt. Aztán nekiesem. Epeszappannal. Tudom, egy csöppet bizarr elnevezés, de ettől most tekintsünk el. Mert hatásos!

Ez bizony egy cseresznyefolt pajtikáim!
Egy napot érleltem is.
A gyűrődés oka: szennyestartóból kipecázva.
Miután felismertem a foltot, benedvesítettem a területet, majd bekentem az epeszappannal. Beledörzsöltem, felhabosodott. Aztán vártam. Folt még jelen (hiába, nem rögtön az eset után estem neki). Újra megdörzsöltem az anyagot (szappant már nem használtam), majd újabb várakozás. 
Két óra alatt 3-4-szer dörzsöltem, és végül….
… eltűnt. 
Ha rögtön a cseresznyézés után látom el a baját, akkor a történet rövidebb ideig tartott volna. 🙂
Egyébként ezzel kezelem az ingnyakakat is mosás előtt (bedörzsölöm vele, majd uzsgyi a mosógépbe).
Tökéletes megoldás fű-, zsír-, olaj-, rúzs-, vér és sokféle gyümölcsfoltra.
Tapasztalatom szerint a Müllerben és a DM-ben (200 Ft körül) a legolcsóbb.
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!

Plüssfigurák tisztítása

A plüssfigurák tulajdonságáról írt listámról (itt olvasható) lemaradt az egyik legfontosabb: úgy vonzzák a port, mint méhet a méz, mint vasreszeléket a mágnes, mint a fény a pillangókat, mint Limburger sajt a szúnyogokat.
Hacsak nem egy fokkal jobban.
Persze a kisebb figurák megtisztításával nincs különösebb gondban az ember. Mert hát ott a jó öreg mosógép, ami elvégzi a piszkos munkát: előbb azért célszerű őket párnahuzatba rejteni, hogy kivédjük az esetlegesen előforduló szakadáson kireppenő szivacsdarabkák eltüntetésével járó agyhalált (azaz a mosógép végtelen ideig tartó suvickolását.)
És aztán ott van még Öreg mackó, aki nagy teste lévén, valamint korából adódóan leginkább a szekrény tetején szeret ücsörögni. Fején porkorona, lábán porcsizma, kezén porkesztyű. Mit is kezdhetnék vele, hogy porkirályságától megválva ismét pusztán emlős állatként viselkedjen, azaz testét csak és kizárólag szőr (jelen esetben plüss) borítsa?

A képen Öreg mackó mint porkirály tetszeleg.  

A megoldást a kukoricakeményítőben keressük! Öreg mackót megszórjuk eme termékkel, várunk minimum 5 percet, majd kiporoljuk. Újra régi fényében ragyog!

A kezelés után szőre fényes és pormentes!
Öreg mackó a kukoricakeményítőt ajánlja. 🙂

Öko kárpittisztítók tesztje

“Minden tavasznak van egy kitüntetett napja, ami minden más tavaszi napnál fényesebb. Mikor a napsugár még csiklandóbban játszik a tarkón, mikor a szellők még huncutabbul fütyülnek, mikor a kikelet ritmusára még veszélyesebben ver a szív, mint más tavaszi reggeleken. Naptárakban sajnos nincs jelölve ez a kacér és szédítő ünnep, ezzel a páratlan reggellel csakis a lélek számol.” /Cserna-Szabó András/

Múlt héten én is találkoztam vele: fütyülő szellő, csiklandós nyakszirt, ütemesebb szívverés, madárcsicsergés, ablakon beáramló fénysugár…. És akkor a szemem rátévedt az eddig téli hónapok jótékony homályában megbúvó szutykos fotelunkra:

Gondoltam, ha már a tisztításába kezdek, akkor tesztelek. Első körben a jobb karfára ecetet, az ülő részre (ott foltok is voltak) mosószappant, a bal karfára sót használtam a következőképpen:
Ecet: Én 20%-os ecetet használok, ezért azt fele arányban vízzel szoktam hígítani. Ezt egy szórófejes flakonba töltve a szennyezett felületre spricceltem. Utána semmi teendő.
Só: 2 kanál sót 2 kanál vízzel összekevertem, majd szivaccsal a karfára dörzsöltem.
Mosószappan: 1 kanál reszelt mosószappant (némi epeszappant is tettem hozzá a folt miatt) 2 dl forró vízzel felöntöttem, majd habverővel habosra vertem. Ezt a habot kentem rá szivaccsal az ülőrészre. Utána a maradékot törölközővel letöröltem, majd vizes ruhával is áttöröltem.

A teszt eredménye:

Az ecetben megint nem csalódtam, egész szép munkát végzett.
A sós kezelésről ezt már nem mondhatom el. A kosz nagy részével nem sikerült megbirkóznia.
A szappanos lemosás olyannyira jól sikerült, hogy nem csak a folt tűnt el, hanem a virágok is. 🙁
Ezért kérek mindenkit, hogy mielőtt kárpittisztításba kezdene, próbálja ki a szert egy kevésbé látható helyen! 


Második körben (a maradék kosz eltávolítására) a másik nagy kedvencemet, a szódabikarbónát fogtam be: a fotelt először vízzel bespricceltem, majd szódabikarbónával beszórtam. Száradásig rajta is hagytam, majd utána leporszívóztam.

A szódabikarbónás tesztelés eredménye:
A karfák gyönyörűen tiszták lettek!



Konklúzió: Enyhébb vagy közepes mértékű szennyeződésnél az ecet tűnik a legegyszerűbb megoldásnak. 

Erősebb szennyeződésnél a mosószappan vagy a szódabikarbóna nyerne. 
Figyelmeztetés: Mielőtt kárpittisztításba kezdenénk, próbáljuk ki a szert egy kevésbé látható helyen, nehogy a kárpitban kárt tegyünk! 


Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

Az a fránya matrica

Picinykéim szintén az alkotás megszállottjai (mégiscsak van némi közük hozzám:).) Csak úgy, környezettudatosan: plüssfigurából redőnykitámasztó, ceruzából falidísz, újságokból konfetti, matricából bútordekoráció. Az utóbbihoz elegendő volt számukra fél kiló burgonya pucolási ideje. Majd “Tádám!” felkiáltásukra víztől csöpögő kézzel belibbentem a nappaliba, és elém tárult a következő látvány:

Hölgyeim és uraim, micsoda precizitás, sehol sem maradt ki egy mm2-es darab sem!
Fő szponzorunk a Mami!

Még egy kép arról, ahogy szépen körbeépítették a fiókgombot. És esküszöm, hogy még tetszett is. Csak egy gond volt vele: az öt fiókot összemosták. 

Szóval a matricáktól meg kellett válnunk. Ebben az esetben könnyű dolgunk volt, viszonylag hamar lejöttek. Barátnőm kisfia azonban más forrásból szerzi be a képes “vignettákat”.  Olyan bitang erős ragasztóval voltak ellátva, hogy első benyomásra az a gondolatunk támadt, hogy csak bútorlappal együtt tudunk tőlük megszabadulni. Aztán találtunk egy egyszerűbb és környezettudatosabb megoldást.

Íme a matricákkal tarkított szekrény, mely már olajtól csillog (korábban ezzel próbálta barátnőm leszedni, de ebben az esetben nem működött).

Most viszont következzék a tökéletes módszer:
Bekentük sertészsírral (bármilyen zsír megteszi, akár kakaóvaj, vazelin, stb.) majd vártunk 10 percet.
Utána előkaptuk a hajszárítót, majd lekaptuk a matricákat (köröm használata is szükséges hozzá:))
(A hajszárító fontos! Próbáltuk anélkül is, nem sok sikerrel.) 
A zsírt lemostuk mosogatószeres forróvízzel, és ezt az eredményt kaptuk. 
Tádááám!!
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!