A háztartási boltban a következő szövegre bukkantam egy pink flakon elején: Folteltávolító foltkeresővel. Foltkeresővel. Ez a szó valahogy megihletett. 🙂
Két folt beszélget a mosógépben zötykölődve:
– Te, figyu, az ott egy folt?
– Nem, az egy minta!
– Nem arra gondoltam, azt én is látom. Hanem ott a nyuszi mellett.
– Nem is tudom, én azt egy madárnak látom.
– Madár? Na ne már! Az egy folt pajtikám!
– Szerintem meg egy galamb.
– Áhá, szóval már a fajtáját is meg tudod határozni. Tőlem aztán lehet egy sas is, én akkor sem félek tőle. Komolyan mondom, hogy nekimegyek, és úgy ellátom a baját…
– Szerintem csak egy picit essünk neki. Hátha mégis egy minta és nem folt. Abból baj nem lehet.
A családunkban a foltfelismerő funkciót én töltöm be. Kétség sem férhet hozzá, hogy én amit foltnak titulálok, az bizony folt. Aztán nekiesem. Epeszappannal. Tudom, egy csöppet bizarr elnevezés, de ettől most tekintsünk el. Mert hatásos!
