Az igazság az, hogy mára a saját hűtőszekrényünk bemutatását terveztem. Mert kell valamit kezdeni vele. Mert a feszültség szinte tapintható a dísztányérok és közte. De aztán változott a koncepció. Meg idő sem volt sok. Úgyhogy egy csöppet várni kell rá.
Addig válogattam ötleteket. Természetesen olyanokat, melyek saját kezűleg is kivitelezhetőek.

Dekortapaszból zászlófüzér.
Ezt még valahol valamikor kivitelezem majd.

A hóember-hűtőszekrény kapcsolatára még találtam magyarázatot.
No de a hóember-gáztűzhely párosára már nem.
Aztán rájöttem, hogy ez egy mosogatógép. Valószínűleg öko, és van rajta hideg vizes program. Ez így mindent megmagyarázna. 🙂

Hűtőszekrény becsomagolva.
Khmmm, elment a hangom.
Egy hűtőről vagy jót vagy semmit.
Semmi.

A képek forrása a fotókra kattintva elérhető.

Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Feszültség a dísztányérok és a hűtőszekrényünk között – avagy a hűtőnk dekorálása Nézz fel! – avagy a mennyezet dekorálása Konyhatuning: hűtőszekrény és környéke Levéltartók a csináld magad mozgalom jegyében Táblafesték, te még mindig csodás!

Ééés, megfogom a tányért, megmosom a tányért, feldobom a tányért, elkapom a tányért, csurgatom a tányért, megtörlöm a tányért, éééés kész van a tányér….  

Éééés felrakom a falra. 🙂 
Azt már mutattam, hogy milyen egyszerű trükkel lehet egy szimpla tányérból falitányért varázsolni (itt olvasható). Most pedig következzék, hogy miként lehet úgy felrakni a falra, hogy a sok szög láttán ne a Dunának menést fontolgassuk. 

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Trükk: szimpla tányérból falitányér Étkezés és étkező szekrény Kucorgónál Fél lábon egy unikornisért Kerülj beljebb! – Az étkezőnk Pax története, avagy rendszerezés a vászonneműknél

Kezdhetném így is:
Öt év körüli gyermek voltam, amikor a falitányérok rabul ejtettek. Ültem a kis hokedlin nagymamám konyhájában, lekváros kenyeret majszoltam, és közben bámultam a falon sorakozó tányérok mintázatát….
Kezdhetném így is, de ez nem lenne igaz. Egyik rokonunknak sem díszelgett a falán tányér.
Engem bizony a mai kor divathulláma ragadott magával. A gyűjtésüket már elkezdtem, és hamarosan meg is mutatom aktív munkám gyümölcseit. A falunkon!

De addig is egy kis inspiráció a nagyvilágból:

Tetszenek az elszórt fa betűk. Lehet, hogy nálunk is majd felbukkan “nemtányér” a tányérok között. 😉

Kicsi a falfelület? Akkor pakold egymásra a tányérokat! 🙂

A források elérhetőek a képekre kattintva.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Kosárból törölközőtartó Kamrák rendszerezése Gyerekszobai dekorációk az újrahasznosítás jegyében Képkicsinyítés vs. képalkotás A betűvetés fortélyai

Minden éremnek két oldala van. Egy képnek miért ne lehetne? És ha már van, akkor lehetne mondjuk napos oldala….

… vagy legalább tavaszt idézően pillangós. 🙂

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Egy jó oldal: inspiratív.hu Fél lábon egy unikornisért "Elnézést! Szabad itt egy hely? Hejj!"-zetjelentés az előszobánkból Helló doki! Tábla, plafon, postaláda

Alapvetően nincs bajom a téllel. Sőt, szeretem. Főként ha a szánkózás, hóban hempergőzés, angyalka varázslás és hóember készítés tevékenységeket vonzza magával. És ha egyéb esetben nem kell kimozdulnom otthonról. De kell!
Úgyhogy most már nagyon vágyom arra, hogy “G dúrban zúgják a fákon a kabócák, hogy láss csodát, láss ezer csodát, láss ezer csodát.”

Ezért ha kabócákat nem is, de pillangókat sikerült a hajlékunkba varázsolnom. Ollóval és papírral.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Fél lábon egy unikornisért Karácsonyfa díszlécből Pax története, avagy rendszerezés a vászonneműknél Csík, csík, csík még mindig Feszültség a dísztányérok és a hűtőszekrényünk között – avagy a hűtőnk dekorálása

Bedobom a törölközőt! Mármint azzal a vállfával kapcsolatban, amiből a gyerkőcök törölközőtartója készült (itt olvasható). Ugyanis a mérleg-effektus egy pár hónapja visszatért. A szárítkozásra használt anyagok szó szerint kitépték az akasztók rögzítésére alkalmazott kampókat a falból, majd balra vették az irányt. Aztán jobbra. Jobbra-balra. Balra-jobbra. Persze mielőtt hipnotikus állapotba kerülnék, lecserélhetném egy komolyabb szerkezetre, de nem és nem és nem! Leváltom a vállfát! Az utódo(ka)t már kijelöltem, érkezésük a héten várható (jelenleg szerkesztés alatt).
Addig pedig lássunk egy pár ötletet arra, hogy mit is kezdhetnék a későbbiekben a vállfával (egy korábbi válogatás itt olvasható.) 

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

forrás

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Rendszerezés: vállfák más szerepkörben (vagy mégsem?) Konyhatuning: kávédaráló más szerepben Mit kezdjünk a nyakunkon maradt fél pár zoknikkal? Rendszerezés: maximális helykihasználás a konyhában II. Három vágódeszka = három fogas III.

Lehetnél egy kicsit csinosabb!- mondtam neki a legnagyobb jóindulattal. De ő csak a fejét rázta, és közölte, már megszokta ezt a ruhát, és már túl öreg ahhoz, hogy változtasson. “Esetleg egy pasztell zöld?”- kérdeztem óvatosan. – “Az az idősebbeknek is jól áll. Feldobhatnánk akár egy gyöngysorral is.”
De nem, ő hallani sem akar róla. A “pasztellzűd” kisdedeknek való, vagy azoknak az úri nagyasszonyoknak ott a kastélyaikban, ahol ő anno szolgált. Neki a barna tetszik, slussz-passz! Ha jó volt ez a szín 60-70 évvel ezelőtt, akkor most sincs rajta semmi kivetnivaló, és különben is elege van a  21. század felgyorsult “divatosságából” (biztos a trendekre gondolt), és a régi szép időkben bla-bla-bla (itt elvesztettem a fonalat), és a repülőgépek összezavarták már az időjárást is (ez nem tudom, hogy jött ide), és még hogy gyöngysor, ő nem valami nagysága, hogy ilyen holmit aggasson a nyakába! Slussz-passz! (újra)

Ezek után mégis felpróbálta a “pasztellzűdet”. Nem állt jól neki. (Igen, neki lett igaza!) Aztán olyan gyorsan megszabadult tőle, hogy még fényképet sem tudtam készíteni. A gyöngysorral már nem is próbálkoztam.
Végül petrolkék színben kiegyeztünk, és semmi lánc. Helyette…..

Íme az átalakulása:

Még számtalan variáció létezik. Ő viszont arra kért, hogy egy kissé koptassam meg, mert már csak úgy érzi jól magát. Újra elő a smirglit, és a kiálló részeknek nekiestem. De csak egy picit. Mert én viszont nem szeretem (többségében) a direkte koptatott dolgokat. 🙂

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Karácsonyfa díszlécből A fekete ajtóink története "Elnézést! Szabad itt egy hely? Hejj!"-zetjelentés az előszobánkból Kamuláda bemutatkozik A nagy műtét, avagy egy roló újragondolása