“Szekrénybe építhető páraelszívó.” Ez állt a dobozon 6 évvel ezelőtt. Imádom az ilyen szavakat. A -ható, -hető végűeket. A nyelvtani megnevezésüket viszont meg nem mondom. Bár ha anno engem kérdeztek volna a névadást illetően, akkor a kiskapus melléknévképzőt ragasztottam volna rájuk. Mert ugye nem azt mondják (az illetékesek), hogy kötelezően be kell építeni a szekrénybe. Csak éppenséggel meg lehet vele azt is tenni. Vagy alkalmas arra a célra. Vagy ha esetleg az jutna eszembe egy álmatlan éjszakán, hogy egy szekrénybe épített szagelszívót szeretnék, akkor ez egy tökéletes célszerszám lenne a megvalósítására. De nekem nem az jutott eszembe.
Szeretem a kiskapukat. 🙂
Az igazat megvallva, ezek a szerkezetek mégis úgy vannak kiképezve, hogy egy szekrény aljához kelljen őket fogatni (tudom, vannak más típusú páraelszívók is, de azok nekem vagy túl böszmék, vagy túl drágák)
Én viszont két polc közé szerettem volna bepasszintani. Ezért kellett egy terv:
A szekrény alja helyett két darab masszív konzolhoz lett hozzáfogatva. Vasból készíttettük el L alakban: a függőleges oldala a falhoz, a vízszintes része a páraelszívóhoz van fogatva.
A szerkentyűt pedig eltüntettük egy feketére festett, két oldallal rendelkező takaróelemmel (mivel az egyik oldalát a szekrény határolja, ezért nem volt szükség a harmadik oldalra). Elkészítése hasonló mint kamuládáé. 🙂
A bal sarokban látható lécek már az új kinézetét sugallják. Ágyő fekete!
Vettünk 2 méter hosszú, fél centi vastag és 2 centi széles léceket. Ezeknek egy részét felszabdaltam a takaróelem rövidebb oldalával megegyező hosszúságúra. A takaróelem 22 cm magas, ezért összesen 10 db ekkora lécet kellett lefűrészelnem, majd a végeiket kissé megcsiszolnom. Ebből 5 darabot világosra, 5 darabot sötétebbre pácoltam.
Majd faragasztóval rögzítettem őket a takaróelem rövidebb oldalához.
Óvatosan, hogy a lécek szét ne csússzanak, megpakoltam könyvekkel.
Másnap a takaróelem elejére (60 cm széles és 22 cm magas) ragasztottam fel a léceket. Itt viszont módosítottam a méreteken:
- az 1. sorba a következő hosszúságú lécdarabok kerültek egymás mellé: 10 cm-es, 20 cm-es, 20 cm-es és 10 cm-es
- a 2. sorba: 3 darab 20 cm-es került
Így váltakoztak a sorok, amíg a takarólelemet be nem fedtem velük.
Hiába mértem le többször is, így is túllógott az oldalán. (Nálam a mérj háromszor, vágj egyszer elv nem működik.) Ezeket a ragasztás után az eredeti takaróléccel megegyező méretűre fűrészeltem.
Itt pedig a végeredmény, melyen jobban látszódik, hogy mit hablatyoltam össze 1 képpel korábban a lécek hosszúságáról. Felváltva raktam a világos és sötét színű léceket.
Pszt! Valami változás még lesz rajta, de az majd csak a fináléban lesz látható. 🙂
És ezennel egy újabb áthúzás következik a listáról:
munkapult cseréje a mosogató melletti részekenmosogató és környékének kérdése- mélyfiók rendszerezése
- munkapult növelése
hűtőszekrény és környéke- szőnyeg ?
- kamraajtó
- kenyértartó
- takarítás
- renoválás
- dekoráció
- cseppfelfogó rész
fűszerek- címkék
- csepegtető tálca és egyéb kiegészítők
szagelszívó burkolata
Amennyiben tetszett a bejegyzésem, és kíváncsi vagy, hogy miként alakul konyhánk további sorsa, kérlek, csatlakozz facebook oldalamhoz is:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: