Egyetemi éveim alatt barátnőimmel Negatívnak neveztük albérletes kamránkat. És bár azóta családom lett és saját otthonom, de a helyzet mit sem változott. A kamra nálunk a fekete lyuk, mely mindent elnyel, zombi apokalipszisek színtere, ahol Káosz király uralkodik. Minden befér, de semmi sem jön ki. Reflexeim sportversenyzőket megszégyenítővé fejlődtek: hol egy fejem felé zuhanó lisztes zacskót, hol egy kalapácsot kapok el. Senki és semmi nincs biztonságban odabenn.
Pár napja aztán felvettem a harcot Káosszal, a zombikkal és a fekete lyukkal. De ez egy hosszú és fájdalmas folyamat lesz. Pihentetőképp egy pár kép, melyekről kiderül, hogy van remény. 🙂
Rögtön egy kiváló példával kezdenék, hogy igenis van kiút a káoszból. Nem Art Decor oldalon Panyi Zsuzsi üvegtervező megmutatja a mikéntjét.
(Köszönöm Andreának (Lakjunk jól!), hogy felhívta a cikkre a figyelmemet!)
Ez az egyik kedvenc képem. És azt hiszem, hogy ez az a szint, melyet soha nem fogok elérni. Mert csodás az a tapétás háttér, de….
A kihúzható tárolókkal sokkal áttekinthetőbbé válik a kamra tartalma.
Ha másnak is gondja van a sarkok kihasználásával, akkor itt egy remek tipp.
Itt pedig egy ötlet a konzervek tárolására.
Jaj, de gyönyörűséges itt minden. Esküszöm, ha a lakásunk minden sarka és szeglete rendben lesz, akkor a kamránkat ebbe az irányba terelem majd tovább. 🙂
Egy újabb példa arra, amikor a hagymától kezdve a szakácskönyveken át a dvd lejátszóig 🙂 mindennek lehet helyet találni. Van egy olyan érzésem, hogy nálunk a lisztek és mákok folyamatos háborúja lenne adásban. 🙂
Zárásként pedig egy kép arra az esetre, amikor azt gondolnánk, hogy nincs több hely a kamránkban. 🙂
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!