Egy szarvas három arca
Egyszer egy arctalan szarvas agancsa cikkcakkot húzott az ablakra.
E minta abban a pillanatban visszatükröződött az arcra.
Máskor az arctalan szarvas egy rombuszt ugrott volna. Vétett.
Így lett a képet négyzet.
Végül az arctalan szarvasnak lett egy gazdája,
ki a csíkokat imádta.
Ennyi!
Nézzétek a szarvas képit…
…Csak egy pillanatra.
Mert az arctalan szarvas arca szarvas formájú azóta.
Ezek után pedig bocsánatot kérnék minden verskedvelő emberkétől! Ez csak egy néhol rímelő farigcsa, melyet a gyerkőcök szórakoztatására találtam ki. Ráadásul a szarvasnak végül négy arca lett. Ennyit erről. 🙂
Rendhagyó módon utóbb mutatom be az arctalan szarvas elkészítési módját, melyet az Alisa által alkotott trófea inspirált (itt is mutattam már korábban):
Volt egy maradék vágódeszkám (a többi részét ennél a projektnél használtam el).
Valamint Picinykéim segítségével gyűjtöttem szarvnak beillő ágakat.
A vágódeszka tetejére lyukakat fúrtam. Mindig kisebb fúrószállal kell kezdeni, és úgy haladni a vastagabb felé.
Az ágakat beáztattam mint egy kiló újkrumplit, aztán oly módon meg is hámoztam (csak az egyiket sikerült, a másikhoz nagyon ragaszkodott a kérge. :))
Utána pedig kihegyeztem a végüket.
De a festék a legszebb szóra sem akart engedelmeskedni a fedést tekintve.
Aztán eszembe jutottak nagymamám csodás hímzőcérnái.
Szóval ezekkel betekertem, majd a végeket megcsomóztam, és végül rövidebbre vágva hozzáragasztottam az ághoz.
A vágódeszkát táblafestékkel festettem le.
Az ágakat beleillesztettem a lyukakba, és voilá….
A többit már láttátok. 🙂
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!