Ágyazásra fel!
Figyelem! Minden erre tévedő asztalos, profi szinten tevékenykedő hobbi barkácsolós meneküljön, ne olvassa tovább az alább közölteket, csak saját felelősségre!
Ugyanis mi nem vagyunk profik.
Nincsenek profi szerszámaink.
Viszont ágykészítésre adtuk a fejünket.
Közben metált kellett hallgatnom (Ő kemény fiú. Csak a zenét illetően).
Jó érzés metálra kopácsolni.
Csak mértéket kell szabni neki.
Nehogy az építésből rombolás legyen.
Azaz nehogy a deszkákból tűzifa legyen.
Anyukám örült volna neki.
Kisebbik Picinykém nem.
Szóval kapott egy új ágyat. 🙂
Az egész azzal kezdődött, hogy anyukám belém plántálta az emeletes ágyak iránti ellenszenvét. Mert úgy nem lehet megölelni a fent nyugovóra térő csemetét. Ezzel meggyőzött. A gyerkőcök szobája viszont nem mondható nagynak, de aludni mégis kell annak a fejlődésben lévő csöppségnek valahol. Eddig ezt rácsos ágyban tette. Hamarosan pedig átköltözik a Nagyobbik fekhelye alá tolható ágyikójába. Azt mi fabrikáltuk. 🙂
Hozzávalók: 2 db 165 cm*20 cm-es deszka (mi 2m-es obis polcot vettünk),
2 db 80.5 cm*20 cm-es deszka (szintén obis polcból)
2db 77 cm*3 cm-es párnafa (1,8 cm vastagságú)
2db 161 cm*3 cm-es párnafa (1,8 cm vastagságú)
4 db görgő
L vasak (a képen nem láthatók).
A párnafákat felcsavaroztuk a fenti széltől (ahogy a képen áll a deszka) 9,5 cm-re,
a jobb ill. bal oldalától (tehát a 20cm-es szélektől)
pedig 2-2 cm-re.
Utána L-vassal összeillesztettük a szögeket.
De vannak kifejezetten erre a célra gyártott ágyvasalatok is. (Köszi Helga a tippet! 🙂
Aztán Ő fogott egy rakat L-vasat, és felfúrta őket a képek szerint. 🙂
(Ennél a résznél én inkább elmentem plafont festeni.)
Miután a görgők a saját tengelyük körül forognak, ezért nem lehetett közvetlenül a szélekhez tenni.
Ennél fogva 10 cm * 10 cm-es fadarabokra lettek felerősítve.
Ez a falap alulról és felülről is L-vasakkal van az ágyhoz rögzítve.
Ahogy Ő mondá: Lassan több az ágyban a vas, mint a fa. 🙂
Utána az ágyat lekezeltem antik páccal.
Nem az a művelet látható a képen.
35 fokban Kisebbik Picinykém a Mikulásról olvas.
Nincsenek nagy elvárásai az ágyával kapcsolatban.
Egy keret, és elalszik a földön. :))
Rendes szülő vagyok, kapott egy ágyrácsot (egészen pontosan
ezt).
És egy matracot is. 🙂
Először a Mr. Bean mackója próbálhatta ki.
Aztán Kisebbik Picinykém is birtokba vette.
A természetes arcformája nem ilyen.
Csak szeret pofákat vágni mint az édes, jó anyukája. 🙂
No és mi lett a sztori vége? Hogy az ember hiába számolja át több tucatszor, hogy miből mekkora kell, ha aztán a végén mégsem úgy sikerül. Ugyanis Kisebbik Picinykém ágya nem fért be Nagyobbik Picinykém fekhelye alá. Szóval a történetnek nincs vége. Folytatás következik!
Aggodalomra azért nincs ok, a problémát megoldottam! 🙂
Mindenkinek szép napot és jó alkotást kívánok!
