Egy lámpa átalakulása
Hűtőszekrényünk bemutatásánál megjegyeztem, hogy a
dísztányérok és a felettük helyet foglaló lámpa között is egy aprócska affér figyelhető meg. Természetesen csak egy szemfüles nézelődő számára. Az lennék én.
És aztán jött
Kinga. (persze csak virtuálisan
.)
És elkezdett énekelni. (persze csak virtuálisan.)
És beletette a fülembe (persze roppant mód nem virtuálisan), aztán a torkomba (szintén nem virtuálisan) és a…. Most minek részletezzem, úgy ámblokk a hangképző szerveimbe az alább szereplő dalt (mert hát egy végtelen történetnek lehet a kedves olvasó szemtanúja).
No és miután megnéztem ezt a klipet, a látószerveimbe pedig az énekes hajkoronáját. 🙂
Másrészt én a dalszövegekkel eléggé hadilábon állok, ezért képes vagyok a stoooory helyett lóóóórit énekelni. Látszólag semmi értelme, de… Kisebbik Picinykém minden egyes károgást papagáj felkiáltással jelez. Story-Lóri, varjú-papagáj, egyre megy a mi családunkban. És a Lóri papagájnak már van értelme 🙂
Na de most már következzék a lámpa sztorija, aki vereséget szenvedett a dísztányérokkal szemben.
Íme a lámpa.
Ez pedig a hálószobai lámpánk, melyet egy pár éve 500 Ft-ért vettem egy bolhapiacon.
Hát nem olyan, mint egy hatalmas dísztányér?!
Ebből csak csere lehet. 🙂
És tényleg az lett.
Gondoltam, viszek egy kis színt is az életébe.
Előkaptam hát azt a festéket, amivel eddig soha nem volt szerencsém.
(Történetes ezt csiszoltam le még száradás előtt a
tükrünkről, annyira nem tetszett rajta.)
De nem adom fel!
Most sem volt (szerencsém).
Ezért aztán kikevertem egy számomra tetszetős színt.
És felkerült egy szív is a falra…
… amivel nem egészen vagyok kibékülve.
A díszítése nekem túl erőteljes a többi tányéréhoz képest.
Szóval: Never ending Lóriiiiiiii, a-aa-a-aa-a… 🙂
Mindenkinek szép napot, és jó alkotást kívánok!
Ui.: A hűtő tetejét ne nézzétek, mert az is never ending lóri. 🙂
