“Minden tavasznak van egy kitüntetett napja, ami minden más tavaszi napnál fényesebb. Mikor a napsugár még csiklandóbban játszik a tarkón, mikor a szellők még huncutabbul fütyülnek, mikor a kikelet ritmusára még veszélyesebben ver a szív, mint más tavaszi reggeleken. Naptárakban sajnos nincs jelölve ez a kacér és szédítő ünnep, ezzel a páratlan reggellel csakis a lélek számol.” /Cserna-Szabó András/
Gondoltam, ha már a tisztításába kezdek, akkor tesztelek. Első körben a jobb karfára ecetet, az ülő részre (ott foltok is voltak) mosószappant, a bal karfára sót használtam a következőképpen:
Ecet: Én 20%-os ecetet használok, ezért azt fele arányban vízzel szoktam hígítani. Ezt egy szórófejes flakonba töltve a szennyezett felületre spricceltem. Utána semmi teendő.
Só: 2 kanál sót 2 kanál vízzel összekevertem, majd szivaccsal a karfára dörzsöltem.
Mosószappan: 1 kanál reszelt mosószappant (némi epeszappant is tettem hozzá a folt miatt) 2 dl forró vízzel felöntöttem, majd habverővel habosra vertem. Ezt a habot kentem rá szivaccsal az ülőrészre. Utána a maradékot törölközővel letöröltem, majd vizes ruhával is áttöröltem.
A teszt eredménye:
Az ecetben megint nem csalódtam, egész szép munkát végzett.
A sós kezelésről ezt már nem mondhatom el. A kosz nagy részével nem sikerült megbirkóznia.
A szappanos lemosás olyannyira jól sikerült, hogy nem csak a folt tűnt el, hanem a virágok is. 🙁
Ezért kérek mindenkit, hogy mielőtt kárpittisztításba kezdene, próbálja ki a szert egy kevésbé látható helyen!
Második körben (a maradék kosz eltávolítására) a másik nagy kedvencemet, a szódabikarbónát fogtam be: a fotelt először vízzel bespricceltem, majd szódabikarbónával beszórtam. Száradásig rajta is hagytam, majd utána leporszívóztam.
Konklúzió: Enyhébb vagy közepes mértékű szennyeződésnél az ecet tűnik a legegyszerűbb megoldásnak.
