Hétvégén ezennel a sapka, sál, kesztyűk rendszerezése mögé is pipa került a listámon. Gyönyörűen, élére állítva elhelyeztem mindezeket azokban a kosarakban, melyeket a múlt héten gyártottam (leírásuk itt olvasható). És ahogy ígértem, címkéket is készítettem hozzájuk, melyek némi hasonlóságot mutatnak a szaloncukorral és a névkitűzőkkel. Hogy miért? Mindjárt kiderül! :))
1. Az 5 cm széles szegőlécből 4 db 10 cm hosszú darabokat fűrészeltem.
2. Táblafestékkel lefestettem.
3. A felső sarkakba lyukakat fúrtam.
4. Majd ezekbe széthajtogatott gémkapcsokat fűztem (ez a szaloncukorral felfedezhető hasonlósága. 🙂 Ugyanis mi régen így rögzítettük a karácsonyfára)
Ami az előző képről lemaradt. Azaz az utolsó előtti mozzanat.
Ez pedig az utolsó mozzanat: a címke ládára akasztása.
A bizonyíték, hogy tényleg élére állítottam a dolgokat. Na jó, a kesztyűket nem, mert abból nincs sok. És ha még azt is elárulom, hogy Miss J valahová elkóborolt.
Organizációs Konferenciánk előadói. Neveik a “mellényzsebükre” tűzve.
Mindenkinek szép napot, és jó alkotást!
Na de ez cukin ciki :))
Tényleg! De ciki… Hehe. :)))
Gondolom, rajtunk kívül nem túl sok olyan nő van, aki egy fúrógépet/ragasztópisztolyt nevez cukinak, és nem egy zsebkutyát. :))
Én már akartam venni egy kicsit is, mert az enyém tényleg szerintem hasonló méret lehet, és cuki!!! 🙂
Ugye milyen kis cuki? Bár azért egy ragasztópisztolynál nagyobb. Vagy csak az enyém egy kicsi gagyi?
Hogy ismét megragadjam a poszt lényegét… 🙂 Nagyon tetszik a fúrógéped. A saját ragasztópisztolyomra emlékeztet.
Hát B (bal kesztyű) párja 🙂 Nekünk is egyre kevesebb van a táblafestékből. Ha egyszer ráteszed a kezed, akkor elkap, és mindenhová azt kened. 🙂
Miss J kicsoda?Hát, ha én egyszer lakberendezkedek… Tuti az első utam a táblafesték-boltba fog vezetni!