A történet ott kezdődik, hogy a tetőterünk amikor a kőkorszakban megteremtődött, még a gipszkartont hírből sem ismerték. Ezért fogalmam sincs, hogy a mennyezetünk milyen anyagból van megoldva, mindenesetre a világ rendjének megfelelően néha izeg-mozog, mely enyhe rés keletkezéséhez vezetett a lapok között. Ez csupán esztétikai szempontból zavaró, az eső nem csorog a nyakunkba.
Mit tehet ilyenkor az ember lánya? Elbaktat a közeli festékboltba, hogy beszerezzen egy hungarocell díszlécet, mely elfedi a szemre nem szép látványt. Már ott éreztem, hogy nem ez az igazi, de megvettem, mert a választék ennyi volt. Mire hazaértem, már biztosan tudtam, hogy ez nem kerül fel a fürdőszobánk plafonjára. Fél éve vár a sorsára. Most elérkezett az idő! Karácsonyfa lett belőle.
Pontosabban dekoráció, mert nekem az igazit nem pótolja:
Elkészítésének menete:
A hungarocell díszlécet felvágtam 42, 34, 26, 18, és 2*10 cm-es darabokra.
(Kissé szórakozott voltam fényképezésnél, az alsó léc ott a maradék.)
Majd mindegyiket bevontam különböző mintájú (csak az volt a lényeg, hogy a zöld szín többségben legyen benne, illetve a szárnak szánt darabban a barna szín domináljon) dekorációs papírral. A 42 cm-es lécet anyaggal, mert nem volt akkora méretű papírom.
A fa tetején leledző csillagot egykor csillagszóróként üzemelő drótcsillagból kreáltam.
Sárga papíron körberajzoltam a csillagot, majd a ceruza vonaláig bevagdostam, és úgy ragasztottam fel a drótra.
A díszléceket gyurmaragasztó segítségével rögzítettem a tükörre (a leghosszabbat kétoldalú ragasztóval),
majd gombostűket szurkáltam bele, és azokra akasztottam a gömbdíszeket.
Utána következett a hópelyhek gyártása. Ha tudtam volna, hogy ez ilyen szórakoztató, akkor már korábban elkezdtem volna vagdosni. Csak sikerélménye lehet az embernek. Nincs olyan, hogy elszúrod, legfeljebb egy új mintát találsz ki! 🙂
Az inspirativ.hu oldalon több tucat mintából válogathatunk!
Egyébként tényleg megvannak. Jók, de én jobban szeretem az első köteteit. Még a DM-ben lehetett pontokért ill. 1Ft-ért venni 2éve, hát én meg is ragadtam az alkalmat :))
Hahh, ez jellemző, hogy belelátom stahljucit a művészeti sorozatba, ugyanis szemezek egy ideje a szakácskönyveivel (mint kariaji magamnak). Megvan a csirkés rész és egész jók a receptek.
Amikor olvastam a megjegyzést, néztem, hogy ez teljesen a te stílusod. Már azt hittem, hogy van egy másik blogod is. Aztán utána megjelent a kiigazítás. Hát a csillagszóróért nem vállalok felelősséget, nem tudom, hogy hol gyártották. Hihetetlen szemed van, nekem fel sem tűnt.A mackó művészeti kalauzon csücsül, mely elrepíti az őskortól napjainkig :))
tisztára kezd karácsonyi hangulatom lenni, jó hogy legalább te készülődsz, rólam ez sajnos nem mondható el, kreatív tevékenységem kimerült a lakásunk égősorokkal való telezsúfolásában…:) nagyon jók a színek, int mindig és olyan kedves az egész (na jó, leszámítva a sátánista pentagramot a tetején:D). a mackó Stahl-összest kapja?
Kucorgó az otthonunk. Kedves, aranyos, barátságos, csak egy gond van vele: mostanában állandóan Káosszal lóg. Én tudom, hogy nem szabad túlságosan belefolyni abba, hogy kivel barátkozzon, de érzem, hogy Organizácóval sokkal jobban megértenék egymást. Tehát szép lassan összeismertetem őket (ki tudja, talán házasság lesz a vége?). Tudom, ha a kamra is rendben lesz, akkor nyert ügyünk van! Természetesen, hogy Organizáció érdeklődése se lankadjon "leánykánk" iránt, ezért Kucorgó csinosításáról sem feledkezem meg!
Egyébként tényleg megvannak. Jók, de én jobban szeretem az első köteteit. Még a DM-ben lehetett pontokért ill. 1Ft-ért venni 2éve, hát én meg is ragadtam az alkalmat :))
Hahh, ez jellemző, hogy belelátom stahljucit a művészeti sorozatba, ugyanis szemezek egy ideje a szakácskönyveivel (mint kariaji magamnak). Megvan a csirkés rész és egész jók a receptek.
Amikor olvastam a megjegyzést, néztem, hogy ez teljesen a te stílusod. Már azt hittem, hogy van egy másik blogod is. Aztán utána megjelent a kiigazítás. Hát a csillagszóróért nem vállalok felelősséget, nem tudom, hogy hol gyártották. Hihetetlen szemed van, nekem fel sem tűnt.A mackó művészeti kalauzon csücsül, mely elrepíti az őskortól napjainkig :))
izé…, ezt én írtam, csak a Márk újabban rájár a gépemre és most nem lépett ki…
tisztára kezd karácsonyi hangulatom lenni, jó hogy legalább te készülődsz, rólam ez sajnos nem mondható el, kreatív tevékenységem kimerült a lakásunk égősorokkal való telezsúfolásában…:) nagyon jók a színek, int mindig és olyan kedves az egész (na jó, leszámítva a sátánista pentagramot a tetején:D). a mackó Stahl-összest kapja?
Igen! Római rolónk van vékony vászonból, de ilyenkor télen teljesen fel van húzva, nyáron félig leengedve.
Jól látom, hogy nincs függönyötök (csak hogy a lényeget ragadjam meg)? Egyébként jól fest a karácsonyfa!
Köszi (mint mindig). :))
SZép, (mint mindig). 🙂