Nagyobbik Picinykém nem sokkal születése után elfogadta a társadalom elvárásait azon a téren, hogy tisztálkodni bizony kell. Tehát a napi egy penzumot letudta, és annyi. Nem sikított és visított, de nem is ujjongott, és kiabálta örömében, hogy “hurrá, megint magzatvízszerű állapotba kerültem!” Egyszerűen csak csendben, szinte mozdulatlanul lebegett a víz (pontosabban apámkája hatalmas tenyerének) felszínén. Épp ezért az sem jelentett gondot, hogy kezdetekben a gyerekszobában történt a fürdetés.
És aztán rá két évre megszületett Kisebbik. Gondoltuk, követjük a már jól bevált rutint, azaz családunk legerősebb tagja feltölti vízzel a kiskádat, majd becipeli a kisszobába. Itt azonban egy “kisebb” problémába ütköztünk. Ugyanis míg a Nagyobbiknál tapasztalt lebegős-mozdulatlan fürdés nullcsepp kicsordulást jelentett, addig leánykánk hatalmas lárma közepette, végtagjai segítségével minimális idő leforgása alatt szabadult meg a kádban lévő vízmennyiségtől. Mi pedig nem vagyunk egy előrelátó szülők, és anno a lakásfelújításnál nem gondolkodtunk vízelvezető csatorna kiépítésében ezen a helyen (sem), ezért jobbnak láttuk, hogy ezentúl a fürdés számára kijelölt helyiségben folytatódik eme művelet. Ekkor még nem tudhattuk, hogy egy hatalmas szerelem veszi kezdetét kisebbik Picinykénk és a nagy fehér kád között.
Mert az a csodálatos monstrum nem csak tisztálkodásra alkalmas:
1. Már korán reggel első útja hozzá vezet, hiszen pusztán a látványa is ámulatba ejti.
2. Aztán csak szimplán ücsörgés céljára is kiválóan megfelelő. Nem kell víz, csak érezni akarja a közelségét. Főként nyáron hívogató a hűvössége miatt.
3. Nagyszerű búvóhely alakítható ki közte és a mosdó között a törölközőtartó takarásában, ahol végül egy pisszenés nélkül tud addig kuksolni, amíg engem a szívroham nem kerülget, hogy már megint hová tűnt.
4. Medence-mentes övezetben élünk, ezért amolyan strand-pótló is. Sőt sokkal jobb, mert nincs ott a sípolós strandpapucsos szigorú tekintetű bácsi, aki megtiltaná, hogy annyi játék kerüljön a medencébe, ami mellett a víz már csak apróléknak számítana. Ellenben én, az a drága, édes anyuka megengedem a 90% gumiállat 10% víz felállást.
5. És végül ott vannak a kád szélén azok a csodálatos tubusok, szappanok amik száraz és vizes állapotban is nagyszerűen csúsznak a lefolyó irányába. A művelet naponta akár többször is megismételhető, mert én balek képes vagyok újra és újra kipecázni őket. Eddig, mert aztán betelt a pohár. Új helyet kerestem nekik.
Sampon, szappan, tusfürdő, miegymás a kád szélén.
És egy varázsütésre eltűntek. (megsúgom, nem a kádba lettek becsúsztatva 🙂
Hogy hová? Ahogy Rodolfo mondaná: “Hölgyeim és uraim! Állandóan figyeljenek a kezemre, mert csalok.” Na jó, én nem csalok, és a képeket kell figyelni 🙂 A mutatványhoz szükségünk van: 1. Két darab FINTORP sínre és hozzá való akasztóra:
Your storage idea turned out so cute! I like the way you used the metal hangers with the enamel tub and wicker baskets. All the different textures work so well together. ;)Thanks for linking to Time Travel Thursday. Hope to see you each week.Liz @ The Brambleberry Cottage
Jaj, én is állandóan elbénázom. Főként amióta ezek a homályosan lefényképezett házszámos dolgok vannak. Vagy lehet, hogy nem is homályos, csak nekem kéne elmennem szemészetre? 🙂
Azon kívül, hogy nagyon tetszik. Még egy hasonlóságot felfedeztem magammal. Én sem szeretem a körbe-körbe és menyezetig burkolt fürdőszobákat. Nagyon megleptem vele mindenkit az előző lakásban. A mostaniban sajnos prakikus okok miatt muszáj volt több felületen burkolni.
Kucorgó az otthonunk. Kedves, aranyos, barátságos, csak egy gond van vele: mostanában állandóan Káosszal lóg. Én tudom, hogy nem szabad túlságosan belefolyni abba, hogy kivel barátkozzon, de érzem, hogy Organizácóval sokkal jobban megértenék egymást. Tehát szép lassan összeismertetem őket (ki tudja, talán házasság lesz a vége?). Tudom, ha a kamra is rendben lesz, akkor nyert ügyünk van! Természetesen, hogy Organizáció érdeklődése se lankadjon "leánykánk" iránt, ezért Kucorgó csinosításáról sem feledkezem meg!
Köszi :). A fürdőtökben végül sikerült megoldani a csövek takarását valamivel?
Nagyon szép meg csinos, a kosárkák kifejezetten 🙂 milyen jó mindent más szemmel nézni, több az ember lehetősége 😀
Jaj, de jó, hogy írtál :)! Engem csak úgy hívnak a családban, hogy Ikea fanatikus. Szóval nálunk is fellelhető egy jópár portékájuk. 🙂
Nekem is tetszik a fürdőszobád! Mondtam már, hogy nagy Ikea rajongó vagyok? Új lakáskám az ő dolgaikkal lesz “tele” 🙂
Thank you! Your blog is so cute, too.Hope to see you each week.
Your storage idea turned out so cute! I like the way you used the metal hangers with the enamel tub and wicker baskets. All the different textures work so well together. ;)Thanks for linking to Time Travel Thursday. Hope to see you each week.Liz @ The Brambleberry Cottage
Jaj, én is állandóan elbénázom. Főként amióta ezek a homályosan lefényképezett házszámos dolgok vannak. Vagy lehet, hogy nem is homályos, csak nekem kéne elmennem szemészetre? 🙂
Igen, többen mondták már, hogy hasonlítok rá 😀
p.s. csak nekem ilyen borzasztó ez a kódos kommentkapu? jó, ha minden harmadikat eltalálom…:(
én se szeretem, olyan fullasztó érzés.a képhez: tényleg rám ütött 🙂 te viszont tiszta Ann Shirley vagy 😀
Én sem vagyok oda a tetőtől-talpig csempéért. Csak oda, ahová feltétlen szükséges. Nálunk is elég sokan ledöbbentek rajta, főként a burkolók 🙂
Azon kívül, hogy nagyon tetszik. Még egy hasonlóságot felfedeztem magammal. Én sem szeretem a körbe-körbe és menyezetig burkolt fürdőszobákat. Nagyon megleptem vele mindenkit az előző lakásban. A mostaniban sajnos prakikus okok miatt muszáj volt több felületen burkolni.
Köszi :). Neked meg egyre jobbak a kis képeid! Úgy néz ki, hogy Picinykéd tiszta anyja 🙂
ez már megint nagyon jó lett!