Óh, Mr. Kényelem, szeretlek nagyon!

Ő a világon legkedvesebb, legremekebb, legideálisabb férfi, a legjobb férj és legkiválóbb apa. Ha pedig már így a legeknél tartunk, akkor azt túlzás lenne állítani, hogy a legkényelmesebb is, de mindenesetre kényelmes. Csak hogy egy példát említsek: egyszer kértem, hogy fúrja fel a karnist a hálószobánkban. Miután elmondtam, hogy mi az elképzelésem, más dolog után néztem otthonunkban, majd pár perccel később visszatérve a helyszínre, azt tapasztaltam, hogy hitvesem a franciaágyunkon elnyúlva mérőszalaggal a kezében próbálja bejelölni a vágás helyét a függönytartó rúdon. 

Végül is minek görnyedten guggolni, amikor lehet fekve, párnával a fejünk alatt is :)? 

Lassan 17 éve vagyunk együtt, és még ha az egyetemi éveim okozta külön töltött napokat leszámítjuk, akkor is legalább 16 éve (próbáltam az órarendemet úgy összeállítani, hogy az 5 napot 3 napba sűrítettem bele) kölcsönösen hatunk egymásra, alakítjuk egymás jellemét. Így senki se csodálkozzon azon, hogy több éves kényelmetlen sepregetéssel (mini kézi seprűnk volt) a hátam mögött, ujjongva kiáltottam, hogy “Ez kell nekem!” amikor legutóbb az Ikeában járva megpillantottam az alább látható szerkezetet: 



forrás

Igen, még a lapáthoz sem kell lehajolnom, mert annak is hosszú nyele van.:) Na de ez a tulajdonsága okozta azt a problémát, hogy nem volt elegendő hely a szemetesünk felett, hogy a lapáton összegyűlt piszkot abba beleönthessem. Tehát minden egyes alkalommal ki kellett emelnem a szemetesvödröt a helyéről. De akkor hol itt a kényelem?!

Bár úgy látszik, hogy van elegendő hely, de higgyétek el, nincs!

 

Végül az akadályt, mely újonnan megismert komfortos sepregetésem útjába állt, leküzdöttük. Íme a megoldás, melynek kiagyalása személyemhez, elkészítése pedig Ő-höz kapcsolódik.
Hozzávalók:
Ez anyukámék régi fürdőszobaszekrényének egyik fiókja,

a hozzátartozó sínnel.

A farúd új mosógépünk csomagolásához tartozott.

A 3db L tartót már vettük.

 

A farúd egy részét Ő három darabra vágta, majd előfúrta

az L vasaknak.

 

Majd rögzítette rá a sínt is.
A farúd másik részére felfúrta a másik sínt.
Végül az elkészült alkotásokat rögzítette a fiók szélességének

megfelelően.
Most következett az én munkám.

A fiók elejét bevontam csúszásgátlóval (amit a konyhai fiókokba

szoktak tenni).

Kétoldalú ragasztóval rögzítettem.



Erre azért volt szükség, mert a lábunkat ráhelyezve lehet

kihúzni. Eredetileg alulról oldottam volna meg a kihúzást,

de a fiók tartópillérei alacsonyan lettek ehhez felszerelve.

Semmi gond, megoldottuk. Így is tökéletesen működik.





És aztán a fiók is bekerült a helyére.



Végül felkerült a szemetes.

 

Ilyen amikor kihúzom.
Ilyen pedig felülnézetből.

Komolyan mondom, imádom! Az összes szemét belekerül, és nem pedig mellé. Ráadásul megint csak az újrahasznosítás szellemében sikerült előállítani valamit: fiókból kihúzható szemetes!

Bevallom, néha nem is kell semmit kidobnom, egyszerűen csak élvezem a használatát :))!





Címkék: , , , , ,
Tovább a blogra »