Ékszertartók az újrahasznosítás jegyében
Az előző bejegyzésemben viszonylag könnyen elkészíthető ékszertartókat mutattam be. Na itt még annyi dolgunk sem lesz. Egyszerűen körbenézünk az irodánkban, a kertünkben vagy a konyhánkban, felkapjuk a kezünk ügyébe kerülő dolgot, és már aggathatjuk is rá a fülbevalókat, nyakláncokat. Nézzünk tehát körbe ezeken a helyeken:
Dolgozunk az irodánkban, és közben gondolataink a körül a szép nyaklánc körül járnak, amit épp tegnap kaptunk a kedvesünktől. Olyan gyönyörű, legszívesebben a falat is ezzel díszítenénk. Na de miként oldható meg ez a feladat? Szemünk ekkor megakad az előttünk heverő kapcsos felírótáblán. Ez az! – csapunk a fejünkhöz!
A munkából hazatérve befordulunk a kertkapun. Pontosabban befordulnánk, mert szerencsétlen már kissé romos. Kéne egy új! A mostani meg jó lesz mondjuk ékszertartónak! 🙂
Miután a kerítés csere mellett döntöttünk, azon merengünk, hogy milyen formájúak legyenek az új lécek. Ekkor bumm, rálépünk a gereblyére, ami egy jókora huplit eredményez homlokunk közepén. Persze bosszankodunk, hogy már megint mit keres itt az út közepén, lenne ennek jobb helye is benn a házban, falra akasztva, virágdísszel megspékelve, láncokkal teleaggatva.
Berohanunk a konyhába, hogy hideg késsel leszorítsuk kétszeresére nőtt fejünket. Kivesszük az evőeszköztartóból a szükséges eszközt. Ekkor jön az ötlet: mi lenne, ha kés, kanál, villa helyett nyaklánc, nyaklánc, nyaklánc lenne benne?
A kés nem használt. Lehet, hogy jégkockával többre mennénk?
Ha már itt vagyunk a konyhában – fájó homlok ide vagy oda – a vacsi elkészítéséhez is hozzá kéne látni. Kell hozzá tojás….
Reszelt sajt…
Egy csipet bors és köménymag a fűszerpolcról….
Miután a hozzávalókat összekevertük, formákba öntjük, majd forró sütőben megsütjük.
A ropogósra sült sós aprósütiket természetesen három emeletes szervírozótálon szolgáljuk fel,
és a megfelelő terítékről sem feledkezünk meg.
A pocak teli, kobakunkon hupli, már csak a kényelmes fotelba van kedvünk belehuppanni. Na jó, egy kis kézimunka még jöhet…
…. holnap pedig ledolgozzuk a mai vacsorát egy kis tenisszel…
A tenisz után pedig már csak nevetni fogunk a tegnapi gereblyés balesetünkön, és örülünk, hogy az összes ékszerünknek megtaláltuk a megfelelő helyet! 🙂
Utóirat: Hogy a további kerti balesetektől megkíméljük magunkat, célszerű ezen tevékenység során szűrővel védeni fejünket. (zárójelben megjegyezném, hogy emberi lényekkel nem tanácsos ilyenkor összetalálkozni, mert félő, hogy nevetség tárgyává válnánk, amennyiben korunk a 10 évet meghaladta)
