Az előző bejegyzésemben viszonylag könnyen elkészíthető ékszertartókat mutattam be. Na itt még annyi dolgunk sem lesz. Egyszerűen körbenézünk az irodánkban, a kertünkben vagy a konyhánkban, felkapjuk a kezünk ügyébe kerülő dolgot, és már aggathatjuk is rá a fülbevalókat, nyakláncokat. Nézzünk tehát körbe ezeken a helyeken:
 |
| forrás |
Dolgozunk az irodánkban, és közben gondolataink a körül a szép nyaklánc körül járnak, amit épp tegnap kaptunk a kedvesünktől. Olyan gyönyörű, legszívesebben a falat is ezzel díszítenénk. Na de miként oldható meg ez a feladat? Szemünk ekkor megakad az előttünk heverő kapcsos felírótáblán. Ez az! – csapunk a fejünkhöz!
 |
| forrás |
A munkából hazatérve befordulunk a kertkapun. Pontosabban befordulnánk, mert szerencsétlen már kissé romos. Kéne egy új! A mostani meg jó lesz mondjuk ékszertartónak! 🙂
 |
| forrás |
Miután a kerítés csere mellett döntöttünk, azon merengünk, hogy milyen formájúak legyenek az új lécek. Ekkor bumm, rálépünk a gereblyére, ami egy jókora huplit eredményez homlokunk közepén. Persze bosszankodunk, hogy már megint mit keres itt az út közepén, lenne ennek jobb helye is benn a házban, falra akasztva, virágdísszel megspékelve, láncokkal teleaggatva.
 |
| forrás |
Berohanunk a konyhába, hogy hideg késsel leszorítsuk kétszeresére nőtt fejünket. Kivesszük az evőeszköztartóból a szükséges eszközt. Ekkor jön az ötlet: mi lenne, ha kés, kanál, villa helyett nyaklánc, nyaklánc, nyaklánc lenne benne?
 |
| forrás |
A kés nem használt. Lehet, hogy jégkockával többre mennénk?
 |
| forrás |
Ha már itt vagyunk a konyhában – fájó homlok ide vagy oda – a vacsi elkészítéséhez is hozzá kéne látni. Kell hozzá tojás….
 |
| forrás |
Reszelt sajt…
 |
| forrás |
Egy csipet bors és köménymag a fűszerpolcról….
 |
| forrás |
Miután a hozzávalókat összekevertük, formákba öntjük, majd forró sütőben megsütjük.
|
|
| forrás |
A ropogósra sült sós aprósütiket természetesen három emeletes szervírozótálon szolgáljuk fel,
 |
| forrás |
és a megfelelő terítékről sem feledkezünk meg.
 |
| forrás |
A pocak teli, kobakunkon hupli, már csak a kényelmes fotelba van kedvünk belehuppanni. Na jó, egy kis kézimunka még jöhet…
 |
| forrás |
…. holnap pedig ledolgozzuk a mai vacsorát egy kis tenisszel…
 |
| forrás |
A tenisz után pedig már csak nevetni fogunk a tegnapi gereblyés balesetünkön, és örülünk, hogy az összes ékszerünknek megtaláltuk a megfelelő helyet! 🙂
Utóirat: Hogy a további kerti balesetektől megkíméljük magunkat, célszerű ezen tevékenység során szűrővel védeni fejünket. (zárójelben megjegyezném, hogy emberi lényekkel nem tanácsos ilyenkor összetalálkozni, mert félő, hogy nevetség tárgyává válnánk, amennyiben korunk a 10 évet meghaladta)
És az a jó, hogy szinte minden háztartásban van. A szöveg-bókot köszönöm, nagyon örültem neki. Általában megpróbálok nem szimpla képleírást adni, hiszen mindenki látja, hogy mi szerepel a fotókon.
A reszelős ötletet már láttam, és nagyon tetszett. Lehet, végre meg kellene valósítani 🙂 Az összekötő szövet nagyon tetszik! Nálad érdemes nem csak a képeket nézegetni!
Most költözöl, aztán máris kéne egy újabb :D? Egyébként van egy tuti tippem, költözzetek ki az udvarra. A hely olyan tágas lehet, amilyet szeretnél, viszont a következő problémák előfordulhatnak: váratlan vendégek, huzatos helyiségek, beázás, zaj, szmog, stb. De hát valamit valamiért 🙂
Annyira tetszik mind, csak folyamatosan az jár a fejemben, hogy ehhez egy új lakás is kéne. 😀 Vagy egy olyan, amiben több szekrény elfér. Vagy egy olyan, ahol nem kell port törölni. Legközelebb írj egyet a lakás kitágításáról!
Látod, még fabrikálnod se kell! Csak keresned 😉
Egy rakás szuper ötlet egy jópofa sztorival kísérve! Asszem megvan még valahol a Nagyi káposztareszelője:-)