Kucorgó ÖKORGANIZÁCIÓ

Penészné asszonyság

A penészt a 19. századi regényekben felbukkanó távoli rokon képéhez hasonlítanám, aki jön (egy pár napra), lát és végül beköltözik nagyon hosszú időre. 
Penészné asszonyság egy zord, téli napon kopogtatott be hozzánk két, jól megpakolt bőrönddel. Kérte, hogy egy pár napig hagy maradjon, csak átutazóban lenne. Én addig a pillanatig nem találkoztam vele, még képet sem láttam róla soha. Persze a családi legendáriumunkban szerepelt ő is, mint nagyapám másodunokatestvérének a lányának nagynénje, és egy pár történetre emlékeztem gyerekkoromból arra vonatkozóan, hogy nem számított sosem a kellemes vendégek közé. De hát rokon, és különben is csak egy rövid ideig maradna. Tehát kedvesen beinvitáltuk, és – bár szűkösen vagyunk – elszállásoltuk. 
Igazából a problémák már az első hetekben megmutatkoztak. (Igen, hetekben, mert ígéretével ellentétben, mégsem utazott el, hiszen oly kedves vendéglátók vagyunk.): Gyakran migrén kínozta, amire – véleménye szerint – a legjobb orvosság a párás környezet. Következésképpen órákra képest volt magát befészkelni a fürdőszobánkba, és az sem zavarta, hogy kisebb zűrzavart okozott családom körében a reggeli készülődést illetően. Innentől kezdve már alig tudtuk úgy megközelíteni a fent nevezett helyiséget, hogy ne ütköztünk volna bele, és az általa viselt fekete pöttyökkel tarkított otthonkájába.    
Aztán pár hónappal később arra tértem haza, hogy a hálószobánkban az ablak előtt ücsörög. Ezt már kicsit nehezebben viseltem, hiszen átlépte az intim szféránk küszöbét, de lenyeltem a békát, és nem szóltam semmit. 
Igazán akkor telt be a pohár, amikor közölte, hogy számára a gyerekek szobája lenne a legideálisabb hálónak, hiszen ott megfelelő a páratartalom és jó a helyiség fekvése is. Még hogy az én Picinykéim mellé elszállásolni! Szó sem lehetett róla!
Ekkorra már rosszul voltam az egyre terebélyesedő otthonkája látványától is. Úgy éreztem, hogy már mindenhol fehér alapon fekete foltokat látok.  Elhatározásra jutottam, mennie kell! Szerencsére a családi legendáriumunkban találtam erre is megoldást:    

Ecet: Makacsabb penész esetén az ecetet közvetlenül permetezzük az érintett felületre. Enyhébb esetben fele víz, fele ecet keverékkel próbálkozhatunk. Ne töröljük le, hagyjuk megszáradni, hogy legyen ideje kifejteni hatását. Pár nap múlva azonban szappanos vízzel lemoshatjuk az elpusztult penész hulladékát.
Teafa illóolaj: 2 csészényi vízbe keverjünk el 25 csepp (kb. egy teáskanál) teafa olajat, majd öntsük egy permetező üvegbe. Rázzuk össze, és fújjuk a penészes felületre. A permetet ebben az esetben se töröljük le. Pár nap múlva szappanos vízzel szintén átmoshatjuk.
Szegfűszeg illóolaj: ugyanúgy kell eljárni mint a teafa olaj esetén. Ennek sokkal kellemesebb az illata, és nálunk ugyanúgy bevált mint az előző.

A penész kedveli a magas páratartalmú helyiségeket, ezért gyakran szellőztessünk!

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!